Gozmány László: Molylepkék 2. - Microlepidoptera 2. - Magyarország állatvilága - Fauna Hungariae 13. (Budapest, 1956)

MICROLEPIDOPTERA II. — MOLYLEPKÉK II. Irta Dr. GOZMÁNY LÁSZLÓ* 5. családsorozat: PLUTELLOIDEA Ez a családsorozat igen népes családokat ölel fel, amelyek az egész föl­dön elterjedtek, és számos fajt foglalnak magukba. Ez a sorozat kapcsolja össze a primitív fejlődési fokon álló családokat (Tineoidea) a magasabb fejlettségű családokkal (Gelechioidea és Hyponomeutoidea). Sok család fajai aknázó élet­módot folytatnak ; némely családra jellemző a szemtakaró (Bucculatricidae, Leucopteridae), másokra a szintén alsóbbrendű fejlődési fokot jelentő zsák­készítés, amely a hernyók táplálkozási módjával függ össze (Coleophoridae, Caloptilia). A lepkék hátulsó szárnya általában igen keskeny, ék vagy lándzsa alakú ; a rojtok mindkét szárnyon nagyon hosszúak. Fejük rendszerint borza­sán szőrözött. 17. család : PLUTELLIDAE - TARKA MOLYOK Szárnyai elég szélesek, hátulsó szárnyuk kihegyezett tojásdad alakú vagy ék alakú. Elülső szárnyuk hosszú, felső szegélyük a szárny kétharmada körül rendszerint megtörik, csúcsuk hegyes. A sejt igen megnyúlt, a külső szegély felé kiszélesedik, a vége élesen lemetszett. A sejt mellett hosszú melléksejt van, amelyik jóval közelebb kezdődik az rx eredetéhez, mint az r2-éhez. Az m2 vagy m3 tövi része, amely többnyire jól látható, sejtosztónak tekinthető. Az r4 mindig a felső szegélyen végződik, az r5 mindig a külső szegélyen, s csak ritkán ülnek közös nyélen. A fonákon az r2 és r3 végződése körül gyakran ráncos, kitinizált terület, az úgynevezett stigma látható. A hátulsó szárnyon szintén van melléksejt, amelyet az m1 tövi része határol. A lepkék többnyire élénk színezetűek, éjszaka repülnek. Hernyóik többnyire lombos­fákon és cserjéken élnek. Gazdasági kártevő csak egy van közöttük (salátamoly — Plu­­tella maculipennis CmtT.). Hazánkból eddig 11 nemet és 35 fajt mutattak ki. Ezt a nagy családot, amelynek több alaktani típusa van, 5 alcsaládra osztjuk. A nemek határozókulcsa 1 (2) Elülső szárnyán az m3 -f- cux összeolvadt, közte és a cm2 között a sejt nyitott, a szárny keskeny, felső szegélye egyenletesen lefelé ívelt, belső szegélye egyenes vonalban halad a csúcsig, külső szöglete eltűnt (7. ábra: E). Hátulsó szárnyának erezetében az m3 -|-cux összeolvadt. Ajaktapogatójának 2. ízét és csúcsízét borzas szőrözet borítja, amely eléggé megvastagítja az ízeket (6. ábra : A) (5. alcsalád : Hoffmanninae). Az észak-európai Hoffmannia НЕШ. nemnél az elülső szárnyon a sejt nem nyitott (7. ábra : A) [14. nem : Zelleria Stt.] * A 21. család (32—51. o.) szerzője Szőcs József 1 XVI. 3

Next