Grezsa Ferenc (szerk.): Juhász Gyula: Prózai írások, 1918-1922 - Juhász Gyula összes művei 6. (Budapest, 1969)
Jegyzetek
A költő: Babits Mihály. — A vagonlakók: Megszokott látvány 1919-1920- ban Szegeden. A Délvidékről és Erdélyből jöttéknek csak ilyen ínségszállást tudtak biztosítani. József Attila iskolai dolgozatot írt róluk. Vö. József Jolán: József Attila élete. Budapest 1947. 158. 1. 503. A bíboros. — Palágyi első föllépte. — Szeged 1920. szept. 22. 5. 1. Színház r. Kézjel: (-a.) Louis Napoleon Parker színművét 1920. szept. 20-án mutatta be a szegedi színház. Palágyi igazgató Medici bíboros szerepét játszotta. Egy kissé kevesebb okosság és több bensőség, valamivel kevesebb hatásra való törekvés és több egyszerűség és Palágyit egy sorba lehetne állítani Pelhessel, Ódryval. 504. Rex. Keltezés és aláírás nélküli kézirat öt lapon. Móra Múz. 54—438 Dramatizált szöveg, két szereplővel. (A médium — Juhász kézírásával; A mester: idegen kéz írta be.) Színházi szatíra Palágyi Lajos igazgatóról, akivel hipnotikus állapotban Aigner Károly, Zsirkay János, Dobay Gyula, Pékár Gyula, Balogh Károly stb. szerepeit játszatják. Időrendi elhelyezését A bíboros bemutatójára való utalás teszi lehetővé (503. sz.). 505. Komoly játék. Szeged 1920. szept. 23. 3.1. Hírfej. Névtelen. Látogatás a színházban. 506. Carmen szerzője. Szeged 1920. szept. 24. 4. 1. Színház r. Névtelen. Prosper Mérimée halálának ötvenedik évfordulójára. Mérimée Stendhal után a legelső francia elbeszélő, aki lélektani finomságokat vitt az elbeszélésbe. Carmen, Colomba, Abbé Aubin és Guillol Arséne a francia próza elsőrendű remekei, 507. Bemutatkozások... Villám 1920. szept. 25. 5 — 6. I. Névtelen. Az új színészek közül dicséri Palágyi Lajost, Asszonyi Lászlót, Klenovits Györgyöt, a nők közül Tamás Annát. 508. Margó. Szeged 1920. szept. 25. 2. 1. Névtelen. A lap 1920. dec. 25-i számában riport jelent meg Hogyan készül a Szeged címmel. Ebből idézünk: „A Margó is színes rovatnak számít. írója a magántulajdon alapján áll, nem enged másnak bedolgozni. Lehetőleg tiszta esztétikai szemléletet ád, csak olykor keveri egy kevés politikai margarinnal a legújabb sütetű marginálist.” Már ez az első cikk elárulja, ki a rovat „tulajdonosa”. A rokka már ismét átvette birodalmát és a poéták гокка-nótája megint élő valóságról énekel. .. On revient toujours ? — olvassuk, s arra gondolunk, hogy Adolphe Rétté versét Juhász Gyula fordította le magyarra (JGyÖM 3: 251 — 252. 1.), s Niccolo Isouard mondása is kedvelt szállóigéje! 1921-ben t viszont már más szerzők cikkeit is megtaláljuk a Margóban: Szilassy Cäsar szelleme A Munka szerkesztőségébe riasztotta a költőt, ám a rovata nem szűnt meg. [1.] A gyárak nem dolgoznak, a rokka ismét lekerül a padlásról. [2.] Wilson, Clemenceau és Deschanel tudatát elborította a melancholia. [3.] Tovább tart Max Swiney corki polgármester éhségsztrájkja. 509. Holdvilágban a torony alatt. Szeged 1920. szept. 25. 3. 1. Hírfej. Névtelen. 646