Grezsa Ferenc (szerk.): Juhász Gyula: Prózai írások, 1918-1922 - Juhász Gyula összes művei 6. (Budapest, 1969)
Jegyzetek
mondjuk, három hónapig csak operaelőadást. Helyette az olasz színészet színvonalára hívja föl a figyelmet, s példaként említi Zacconi, Novelli, Duse és Grasso játékát. 864. Csevegés. HRÚ 1922. dec. 18. 1. 1. Aláírás: Juhász Gyula. Molnár Ferenc Liliom c. drámájának dec. 12-i előadásáról. A Liliomot a magyar irodalom egyik nagy revelációjának tartom, az új, a jövő dráma első hazai kiindulásának, az emberi szolidaritás és a humanitás egyik nagyszerű színpadi hirdetőjének — állapítja meg a darabról. Az előadással kapcsolatban elemi hibákat emleget, és őket a rendezés számlájára írja. 865. Erkölcsi halott. A HRÚ 1922. dec. 18-i számából. 4. 1. Görbe Tükör r. Aláírás: Gyalu. Ulain Ferenc képviselő a nemzetgyűlésben hazaárulónak nevezte Rassay Károlyt, a liberális ellenzék egyik vezetőjét. Rassay tisztázta magát a vád alól, mire az egységespárti Ulain kénytelen volt bocsánatot kérni. Bethlen István miniszterelnök erkölcsi halottnak nevezte őt. Vö. Szeged 1922. dec.13. 866. Előszó. József Attila: Szépség koldusa. Tersek. Szeged 1922. 3—4. 1. Aláírás: Juhász Gyula. A verseskönyv 1922. dec. 22-én jelent meg. — József Attila Összes Művei 2: 458. 1. — Ö 1: 225 — 226. 1. Kézirata: Petőfi Múz. Már 1922 augusztusában így ír a költő József Attilához: . . . azon tűnődöm, hogyan kellene magát okosan és szépen fölfedezni. (Kilényi-gyűjt.) Vö. JGyE 365. 1. és Koroknay József emlékezése. Uo. 367. 1. Ez az előszó indítja útnak legnagyobb és európai jelentőségű szocialista költőnket. Javításaink: A kiemeléseket a kéziratben levő aláhúzások alapján mi végeztük. 1 A kézirat nyomán ö-ző alakra javítottuk. A kötetben felemelését volt. 2 A kéziraton a csonka szó a költő kézírásával áthúzva. A kötetben szegény, csonka ország szerepel. A szerkesztő állíthatta vissza, így a csonka szót töröljük. 867. Karácsony ... SzÚ 1922. dec. 23. 3. 1. Aláírás: Gyalu. 868. Gábor Mara. SzÚ 1922. dec. 23. 4. 1. Kézjel: (-ász.) A színésznő fényképe a címlapon, Juhász Fiatal színésznő c. versével. A szegedi operettszubrett szerepei közül ezeket említi: Aranymadár, okt. 28. — A hamburgi menyasszony, nov. 8. — Az ezüst sirály. A nevéről jut eszébe a költőnek Kemechey Jenő regénye, a Mara rózsái. 869. Az el nem hagyott zászló. A Borsszem Jankó 1922. dec. 24-i számából. 2.1. Keltezés a cikk végén: Szeged, 1922. Aláírás: Juhász Gyula (kézírás-hasonmással). A kis cikk szembeállítja a Petőfi Társaság lobogójával Petőfi Sándor szellemének zászlaját. Vö. Pékár Gyula Juhász Gyulához. Szeged 1920. nov. 21. 870. Szellemjárás. A HRÚ 1922. dec. 26-i számából. 1. 1. Vezércikk. Névtelen. A költő szerzőségét bizonyítják a szép csöndesen és a szabadság evangéliuma kifejezések és a mellérendeléseket halmozó fogalmazás. Cikke nemcsak ünnepli Petőfit: védi is az ellenforradalom hamisításától. Vö. Pelőfi-centenárium c. verse. JGyÖM 2: 284. 1. 702