Győri Judit: Thomas Mann Magyarországon. Felolvasóestjeinek története és sajtóvisszhangja - Modern filológiai füzetek 4. (Budapest, 1968)
Az antifasiszta sajtóharc középpontjában
„A Thomas Mannhoz intézett ódának a Szép Szó Thomas Mami-estjén való felolvasását betiltotta a rendőrség. Igen helyes, — magyarázza a szélsőjobboldali reggeli lap, — melynek gondolatvilágától a rendőri úton való irodalomirányítás eszméje különben sem áll távol — helyes, mert hátha az írók, akik tudvalévőén »különösen nehezen tudnak határt szabni lelkesedésüknek«, a költő Thomas Mann helyett a politikus Thomas Mannt ünnepük! Nem szabad tehát ilyen »propagatív ódaköltészetet« szabadjára engedni... A betű szabadságának ügyéről és az ódaköltészet »propagatív« mivoltáról ezúttal nem akarunk vitatkozni. Csak fellapozzuk ugyanennek a szélsőjobboldaü lapnak azt a másik közleményét, amelyben a Thomas Mann-est lefolyásáról beszámol, s amelyben maga is kénytelen megáüapítani, hogy poütikáról szó sem esett az előadóesten, a nagy német író egy gyönyörű novelláját olvasta fel, amelynek semmi köze aktuáüs közéleti kérdésekhez. Úgy látszik tehát, amaz általuk kárhoztatott »baloldali intellektuellek« mégis csak tudnak »határt szabni« és nem művelnek költészet jogcímén pártpoütikai agitációt”. — mérgelődött válaszképpen az egyik ilyen örvendező cikkre az Esti Kurír.10i Thomas Mann azonban már az előadás előtt megismerkedett a költemény tartalmával. Az előadás előtti délutánon megjelent József Attila a költeménnyel Hatvanyéknál s arra kérte Hatványt, fordítsa le Thomas Mann-nak a verset. Mikor Hatvány lefordította a költeményt, Thomas Mann meghatódott és rögtön megszerette az ismert ódát, mert reaüzmusának és humanizmusának igazolását látta benne. 140