Győri Judit: Thomas Mann Magyarországon. Felolvasóestjeinek története és sajtóvisszhangja - Modern filológiai füzetek 4. (Budapest, 1968)
„Kinek emberhez méltó gondja van…”
hiszen — és ezt nem győzzük eléggé hangsúlyozni — legalább ekkora súlyt kap benne a művészi vonatkozás. Azonkívül Mann kapcsolatai Magyarországgal nem is szorítkoztak csupán a felolvasóestekre, ezeknél időben, térben, témában és tartalomban sokkal szerteágazóbbak voltak. Ha majd megvizsgálják a Mann-művek fordításait, a nagy német elbeszélő gondolati és stiláris hatását a magyar irodalomra, vagy a magyar Maiin kritika irányát és fejlődését, akkor majd sokkal többet fogunk tudni mondani Thomas Mann magyarországi népszerűségének okairól és tartalmáról. Megállapításaink csak egy kiemelt momentumot jelentenek, melyet a felolvasóestek történetének összefüggései indokolnak. Ennek következtében csak arra a korszakra vonatkozhatnak, melyet a látogatások időpontjai átfognak. Thomas Mann és a felszabadulás utáni Magyarország viszonyának vizsgálata például már más összefüggésekhez vezetne bennünket. Néha azonban, — mivel a fasizmus veszélye még ma sem múlt el a világon — érződik valami a magyar Mann-kultusz antifasiszta színezetéből még ma is. Thomas Mann neve természetesnek hangzik például az antifasizmust írói műfajának nevező Fábry Zoltán ajkán.13 Mann antifasizmusa azonban csak humanizmusának a kor által kikényszerített formája volt. S ez a mély, mindent átható humanizmus a biztosítéka annak, hogy ha magyarországi népszerűségének antifasiszta színezete teljesen tartalmát veszti is majd, akkor is olvasni fogja ,,. . .kinek emberhez méltó gondja van.” 178