Győri Judit: Thomas Mann Magyarországon. Felolvasóestjeinek története és sajtóvisszhangja - Modern filológiai füzetek 4. (Budapest, 1968)
„Kinek emberhez méltó gondja van…”
lommal megírt költemény ,,a magyar lelkűiét kifejezője” és nehezen lehetne elképzelhető a német költészetben. Ebből annyi bizonyára igaz, hogy a tanítványi tisztelet, a meghitt bizalom, az öröm és aggodalom, reménykedés és félelem keveréke, mely József Attila költeményét olyan ritmikussá, hétköznapi fesztelensége mellett is olyan ünnepélyessé teszi, egész Thomas Mann-nal kapcsolatos publicisztikánkon átvonul, „mióta a fasizmus elleni harc Thomas Mann nevét új fénybe vonta.”12 Ha azt olvassuk 1935-ből, hogy: ,,. . .és európai délelőtt volt ebben az Európában, melynek már alig vannak dólelőttjei. . .” — felcsendülnek bennünk a sorok: ,,. . . meddig lesz hely, hol felolvashatod. . .” Márai Sándor soraira: ,,. . .megrendült lélekkel és rendületlen bizalommal üdvözöljük a hazátlan költőt és megkérjük közölje velünk mágikus hitét. . .” — ez visszhangzik: „. . .Ülj le közénk és mesélj. . . emelvén szívünk a gyásztól a vágyig. . .” Ha azt olvassuk Mamiról, hogy szembeszegül a lármásan aktuális kérdésekkel, hogy annál mélyebben korszerű legyen, vagy hogy működése biztatás mindenki számára, akit elrémített ,,a szellem elborulása”, eszünkbe jut: ......Pámás szavadon át nem üt a zaj. . .”. Számtalan példát lehetne még arra felhozni, hogyan formálódnak József Attila gondolatai, a „fehérek közt egy európait” kifejezés, hogyan formálódik a magyar irodalom Thomas Mann felé fordulásának egész hangulata a felolvasások körül gyűrűző publicisztikában, de a kiragadott idézetek nem mindig tükrözik vissza az egész cikk hangulatát és szubjektiveknek is tűnhetnek. Aki azonban már megismerte a Thomas Mann-nal kapcsolatos sajtóanyagot, az 176