Győri Judit: Thomas Mann Magyarországon. Felolvasóestjeinek története és sajtóvisszhangja - Modern filológiai füzetek 4. (Budapest, 1968)
Az antifasiszta sajtóharc középpontjában
tekintélyének egész emléktárát, mint ő . . .”44 Hatvanyék kislánya azonban hamar megvigasztalódott, mert Hatvány Lajos egy könyvecskét nyomott a kezébe. „Nézd, itt most annyi halhatatlan van, — mondta — kérj gyorsan egy aláírást mindenkitől”. A kislány szorgalmasan gyűjtötte az autogramokat, de amikor megjelent József Attila, és apja hozzá is elküldte aláírásért, a kislány nem tudta abbahagyni a kacagást. Sehogyan sem fért a fejébe, hogyan lehet az az Attila halhatatlan, akivel ő minden nap a szőnyegen hancúrozik. Másoknak is akadt azonban problémája az autogramkéréssel. Bartók Béla például egész idő alatt feszengett az asztalnál, mert fia arra kérte, hogy szerezze meg neki Thomas Mann aláírását. Sehogyan sem merte kérését Mann-nak előadni, de egyszerre csak Mann lassan és zavartan azt mondta neki: „Ne haragudjék, de egy nagyon kellemetlen feladatot bízott rám a lányom, azt mondta, hogy ne is menjek haza az ön aláírása nélkül/' Bartók megkönnyebbülten lélegzett fel és most már bevallotta, hogy neki hasonló megbízása van a fiától.45 Az egyre érkező vendégek hullámokban árasztották el Mannt és kérdések tömegét zúdították rá. Mann mindenre figyelmesen és udvariasan felelt, a legapróbb kérdésekről is kimerítő részletességgel társalgóit. A nehéz zenei, irodalmi, filozófiai problémákat boncolgató Wagner-tanulmány után itt egyszerűsége és közvetlensége bilincselte le hallgatóit. Sokan most látták először. Leírások sorozata keletkezett tehát, megfigyelték arcát, öltözködését, modorát. Egyesekben csalódást keltett 94