Halász László: Vizsgálatok az irodalmi mű megítélésének pszichológiai közvetítéséről (Budapest, 1980)
Kiegészítések
igényesebb és legkevésbé igényes, a legkomplexebb és legkevésbé komplex, a legkreatívabb és a legkevésbé kreatív stb. kísérleti személyek ítéletei között: a) amikor jelentős presztízsű alkotók, objektíve értékes és nekik is tetsző műveit értékelik a szerző nevének ismeretében, illetve anélkül, b) amikor presztízshatással nem rendelkező szerző, objektíve értéktelen, de alapjában ugyancsak kedvezően fogadott művét értékelik a szerző nevének ismeretében, illetve anélkül? A személyiségváltozók adatait ogive-transzformáció révén ötfokú skálára vittük át. Ezután kigyűjtöttük egy-egy személyiségváltozó azonos skálafokához tartozó összes műítéletet, azaz cellánként kiírtuk, hogy azok, akik adott személyiségváltorzóban az 1 értékhez tartoznak, milyen ítéleteket adtak F, L, U, I versrészletekre, ugyanígy a 2, 3, 4 és 5 értékhez tartozóknál. A 3 értéksávot mint semleges tartományt választóvonalként kezeltük, és szembeállítottuk az adott személyiségváltozó 1-2 értékéhez tartozó versítéleteket (felbontva a maximálisan kedvező és a többi ítéletre) a 4—5 értékhez tartozókkal, hasonló bontásban. A kapott négymezős kontingenciatáblázat adataiból folytonossági korrekcióval x2 számítást végeztünk, hogy megtudjuk: a két szembeállított alcsoport műítéletei eltérőek-e vagy sem. Azaz nagyobb-e a valószínűsége annak, hogy az egyik alcsoport (a relatíve kedvezőbb személyiségjeggyel rendelkezők) máshogyan ítéli meg a szóban forgó versrészleteket az ismertetett körülmények között, mint a másik alcsoport (a kedvezőtlenebb személyiségjeggyel rendelkezők). 12. § Feltétlenül érdemes egybevetni az eredményeket a korábban már említett, KMK keretében végzett vizsgálat megfelelő részével. Az 528 személyt (egyharmaduk főiskolát-egyetemet, ötödük gimnáziumot, ötödük általános iskolát végzett, a többiek pedig szakmunkásképzőt és szakközépiskolát) a kulturális értékorientációs skála pontszámai alapján három csoportba soroltuk, és összehasonlítottuk a versrészletekre adott átlagítéletekkel. A művek ezúttal mindig a szerző nevének feltüntetése nélkül szerepeltek. A Farkasl.-, illetve József Attila-versrészletek megítélésében közöttük sincs eltérés. De a Radnóti-, ületve Ady-versrészletet az a csoport, amelynek tagjait pontszámúk alapján igényesnek véljük, érdemlegesebben kedvezőbben ítélik meg, mint az ellentétes pontszámú csoport. Ha figyelembe vesszük azonban, hogy jelen kísérletben III. osztályos gimnazisták vettek részt, akiknek tananyaga még nem foglalkozott Radnóti, Ady, József Attila költészetével, ezzel szemben a KMK-vizsgálatban valamivel több, mint a személyek fele viszonylag sokat tanult róluk utolsó évi gimnáziumi és főiskolai, egyetemi tanulmányai 148