Hársfalvi Péter: Az önkormányzat Nyíregyházán a XVIII-XIX. században - Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 97. (Budapest, 1982)

HÁRSFALVI PÉTER AZ ÖNKORMÁNYZAT NYÍREGYHÁZÁN A XVIII-XIX. SZÁZADBAN Értekezések a történeti tudományok köréből Új sorozat 97. A XVIII. században nagyszámú telepes, köztük igen sok szlovák paraszt költözik az erősen meg­fogyatkozott népességű Nyíregy­házára. A telepítés után a város kedvező szerződéseket köt a föl­desurakkal, és elkerüli az úrbér­rendezést is. A kedvező helyzet bátorította a nyíregyháziakat az örökváltság megkötésére; így 1803- ban a Dessewffy, 1824-ben a Ká­rolyi családtól váltják meg föl­desúri tartozásaikat; gyakorlati­lag megszerzik az összes földes­úri jogokat. A városi önállóság to­vábbi erősítése érdekében azt is tervezik, hogy a megyei adózást is megváltják. Statútumukat is elké­szítik, de Szabolcs megye nem en­gedi azt életbe lépni. A megye és a város között kialakult feszült hely­zetet az 1837. évi királyi privilé­gium oldja meg, de a megyei fel­ügyelet ezután is megmarad. Az 1848-as városi törvények szerény további joggyarapodást hoztak Nyíregyházának, a 48 utáni idő­szakban viszont inkább jogvesz­tést jelentett a rendezett tanácsú városi besorolás. A múlt század végén a város újra megpróbálta elhárítani a megyei felügyeletet és elnyerni az önálló helyhatósági jogot. Ám az ilyenfajta törekvése­ket a kormányzat sem Nyíregy­háza, sem más városok esetében nem támogatta. A szerző e tanul­mányában az elsők között foglal­kozik behatóan városaink önkor­mányzatra irányuló törekvésének komplex történeti feltárásával. AKADÉMIAI KIADÓ BUDAPEST

Next