Hársfalvi Péter: Az önkormányzat Nyíregyházán a XVIII-XIX. században - Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 97. (Budapest, 1982)
HÁRSFALVI PÉTER AZ ÖNKORMÁNYZAT NYÍREGYHÁZÁN A XVIII-XIX. SZÁZADBAN Értekezések a történeti tudományok köréből Új sorozat 97. A XVIII. században nagyszámú telepes, köztük igen sok szlovák paraszt költözik az erősen megfogyatkozott népességű Nyíregyházára. A telepítés után a város kedvező szerződéseket köt a földesurakkal, és elkerüli az úrbérrendezést is. A kedvező helyzet bátorította a nyíregyháziakat az örökváltság megkötésére; így 1803- ban a Dessewffy, 1824-ben a Károlyi családtól váltják meg földesúri tartozásaikat; gyakorlatilag megszerzik az összes földesúri jogokat. A városi önállóság további erősítése érdekében azt is tervezik, hogy a megyei adózást is megváltják. Statútumukat is elkészítik, de Szabolcs megye nem engedi azt életbe lépni. A megye és a város között kialakult feszült helyzetet az 1837. évi királyi privilégium oldja meg, de a megyei felügyelet ezután is megmarad. Az 1848-as városi törvények szerény további joggyarapodást hoztak Nyíregyházának, a 48 utáni időszakban viszont inkább jogvesztést jelentett a rendezett tanácsú városi besorolás. A múlt század végén a város újra megpróbálta elhárítani a megyei felügyeletet és elnyerni az önálló helyhatósági jogot. Ám az ilyenfajta törekvéseket a kormányzat sem Nyíregyháza, sem más városok esetében nem támogatta. A szerző e tanulmányában az elsők között foglalkozik behatóan városaink önkormányzatra irányuló törekvésének komplex történeti feltárásával. AKADÉMIAI KIADÓ BUDAPEST