Horváth János: Rendszeres magyar verstan (Budapest, 1951)
IV. Jövevény formáink
124 Lev. IX. 434). Maga aztán nagy gonddal írogatott újabbakat, az első után még hetet. Példáját nyomban, még 1809-ben, követte Kölcsey, majd Szemere (1810) és Helmeczy (1812), görög nyelvű szonettel pedig Ungvárnémeti Tóth László (1820). Kazinczy Ferencéi és Szemere Páléi közül hármat-hármat 1812-ben közzétett Horvát István «Hat sonett Kazinczytól és Szemerétől» címen. Kazinczyt a forma nehézsége vonzotta a szonetthez. «Egy ily dal — írta Kis Jánosnak (Lev. VI. 323) — több munkába kerül, mint Dugonicsnak egy egész kötet munka». (L. még u. о. VI. 322, 380, 424 : IX. 434). Később cikket is közölt a szonettről a Tudományos Gyűjteményben (1817. IX.). Hatására sokan kísérleteztek e műformával. Töltényi Szaniszló százat tett közzé egy kötetben (1821). Jobb költőink, a legújabbak is, éltek vele, de nem oly mohón. (Kisfaludy Károly: Tűnő életkor, Vég part, Tollagi; Vörösmarty : A féltékeny ; Tompa : Sonettek ; Kozma Andor : Mohács ; Babits : Aestati hiems, A lírikus epilógja, Szonettek, Arany Jánoshoz, Homérosz, stb. — Kosztolányi «Számadás» címen írt egy hét szonettből álló sorozatot, s külön még vagy tizenötöt. Tóth Árpád is legalább annyit). Juhász Gyula mindezeknél többet írt; szonettjei tömegével őt alighanem csak Töltényi Szaniszló múlja felül; de ő nem ragaszkodott a két első strófa rímközösségéhez. József Attila vagy tíz önálló szonetten kivül ú. n. szonettkoszorút is írt «Mesterszonett» címen, igen ügyesen. E «koszorú» 15 szonettből áll, s a legutolsó a megelőző tizennégynek első soraiból van összeróva; viszont a második szonettől kezdve mindegyiknek első sora egyezik a megelőző szonett utolsó sorával. A szonett műalakhoz hozzátapadt, s jó ideig velejárt valami Kazinczyas költői nyelv és stílus. Arany János «Az ihlet perce» c. szonettjének ma ismeretes végső alakján is érezni azt, de első kidolgozása, mely az 1855-i Hölgyfutár-ban jelent meg, már címével («Az ideál») s név-aláírásával («Szende Rafael») is szándékoltnak vallja Kazinczyas ízét, érzelmesen kecses, finomkodó, bídermájeres szavait. Nem paródia, hiszen gondolati tartalma Aranyé, de kitűnően alkalmazkodó «követés», e szónak szintén Kazinczy-féle értelmében. Első kidolgozásának bízvást adhatott volna «Kazinczyád» címet, amint «Gyöngyösiád»-nak címezte egy fentebb idézett leoninus versét.*) Mind sorfaja, mind rímrendje tekintetében vannak a szonettnek különösebb változatai. Virág Benedek antik sorokból * Első kidolgozását Tompa Mihálynak is megküldötte 1855. január 16-i levelében. Kazinczyas ízére Tolnai Vilmos hívta fel a figyelmet: Bp. Szemle, 207. k., 1927.