Horváth János: Rendszeres magyar verstan (Budapest, 1951)
I. Nemzeti versidomunk
47 Hasonlóan indul Adynak egy verse : »Áldott csodáknak Tükre a szemed, Mert engem nézett. Te vagy a bölcse, Mesterasszonya Az ölelésnek« (Mert engem szeretsz). Neki különben első köteteiben aránylag sok az ötös alapú ritmus. Róla, mint Kiss Józsefről, e tekintetben utolsó fejezetünk fog többet mondani. József Attila talán szintén jámbus-alapról hangolódik át a felező tízesbe: »Tehet, hogy hab vagy, cukrozott tejen, Tehet, hogy zörej, meredt éjjelen, Tehet, hogy kés vagy ónos víz alatt, Tehet, hogy gomb vagy, amely leszakad« (Medáliák), — s talán Reményik Sándor is : »Fölény — de nem bánt. Nem héjázik fent, Derű — de égi, Józanság — de szent. Bent a világban, mégis kívül rajt: Hódítni lelket Jézusnak óhajt.« (Szeresd az Istent). Népköltészetünk, gyermekversikéink elég sűrűn élnek e sorfajjal: Jaj már minekünk Magyar nemzetnek, Kik feltámadtunk, Rebelliseknek« — »A katonának olcsó a vére, Három-négy krajcár egy napi bére« — »Nosza örüljünk, Ünnepet üljünk« — »Akarsz víg lenni? tanulj bort inni« — »Szántottam gyepet, vetettem gyöngyöt, Hajtottam ágát, szedtem virágát« — «Borsodba mentem, borsos bort ittam, Mézesdbe mentem, mézes bort ittam« (Erdélyi) ; »Katát kérették bé Barassóba, Ingom is igön Oláhfaluba« — »Puszta malomba Cserfa gerenda«(Kriza) ; »Most jöttem Gácsból, Tengyelországból, Tovakat hoztam, Nyeregbe fogtam« (Kiss Áron). — Vannak sorfajunknak énekelt példányai is ; azok ütemezését befolyásolhatja dallamuk emléke. Az ismeretes »Kis kacsa fürdik« kezdetű gyermekversikének van 3/8-os és 4/g-os dallama is ; az előbbi szerint a gyors ütemnembe vonandó (...:. 4 ’), az utóbbi szerint, ahogy gyermekek is éneklik, a szokványosba (— .. |------), Aki azonban dallamra nem gondol, az ösztönszerűleg gyors ütemezéssel fogja fel ezt is, fenti példáinkat is. Szintúgy e kuruckoriakat : »Te vagy a legény, Tyukodi pajtás«, — »Nincs becsületi az katonának«, melyek dallama 4 \ 7 || 4 | 7 taglalású, míg szövegüket »felező tízes« szóversnek foghatjuk fel. — A felező tízes ritmusa a magyar gyermek fülében annyira otthonos, hogy Kazinczy hét éves kis fia, Emil is ebben a ritmusban »faragott« egyszer egy verset »(„Nagy örömömbe Jer az ölembe«). »Minthogy e versnek — írja róla az apja — nemcsak rímje van, hanem azon felül scandálva is jó, nagy örömömben én vettem ölembe a’ gyermeket« (Tev. XV. 251.). Hogy »scandálva« is jó, az a »Kis kacsa fürdik« valamelyik dallamára utalhat. Közel rokona a felező tízesnek az 5 | 6 osztású (aszimetrikus) tizenegyes, melyet sapphicusnak. is mondanak. Időosztását tekintve éppoly szimmetrikus és felező, mint az előbbi, csak szótagszáma különböző a két félsorban. Fel is válthatja amazt egyazon költeményben. A gyors ütemrendszerbe ötszótagos első félsora hangolja