Iharos Gyula:: Féreglábúak 1.: Medveállatkák. Archipodiata 1. Tardigrada - Magyarország állatvilága - Fauna Hungariae 14. (Budapest, 1956)
IX. ÁLLATTÖRZS ARCH! PODIA ТА - FÉREGLÁBÚAK írta DR. IHAROS GYULA Ebben az állattörzsben három, külső megjelenésben és életmódban egyaránt feltűnően eltérő állatcsoportot foglalunk össze, éspedig a karmosakat vagy őslégcsöveseket (Onychophora vagy Protracheata), a medveállatkákat (Tardigrada) és a féregatkákat (Linguattdoidea). A három osztály rokonsági kapcsolatai még távolról sem tisztázottak, s mindössze azon az alapon foglaljuk őket össze egy állattörzsbe, hogy mindannyiuknak ún. féreglábaik (archipodium) vannak. A féreglábat jellemzi, hogy a törzzsel nem ízület köti össze, hanem ahhoz széles alappal csatlakozik. Kikülönült ízei és saját izomzata nincsen, az utóbbit a törzs izomzatából kapja. A féregláb tehát a sertelábúak csonklába és az ízeltlábúak ízelt lába közötti lábtípus. Ezért helyezi a legtöbb szerző rendszerében a féreglábúak törzsét a gyűrűsférgek (Annelida) és az ízeltlábúak (Arthropoda) törzse közé. Az ide tartozó három osztály közül csak kettőnek a képviselői, mégpedig a medveállatkák és a féregatkák élnek nálunk. Az osztályok határozókulcsa 1 (2) 2 mm-nél mindig kisebbek, négy pár végtagjuk van. Szabadon élők; leggyakrabban moha- és zuzmópárnákban találhatók — Medveállatkák 1. osztály : Tardigrada 2 (1) Legalább 1 cm nagyságúak, két pár végtagjuk van, amelyek azonban legtöbbször csak mint kapaszkodó karmok jelentkeznek. Emlősök, madarak és hüllők élősködői ; elsősorban a légutakban és a tüdőben találhatók — Féregatkák 2. osztály : Linguatuloidea 1. osztály : TARDIGRADA — MEDVEÁLLATKÁK A medveállatkák mikroszkopikus kicsinységű állatok, a mm ezredrészével (fi) mérhetők. Még a legnagyobb példányok hosszúsága sem nagyobb a másfél mm-nél. Marcus szerint az eddig ismert legkisebb példányok az Echiniscus parvulus fajból kerültek elő (51 fi), míg a legnagyobb példányok a Macrobiotus 1 III. 12