Ilia Mihály (szerk.): Juhász Gyula: Prózai írások, 1923-1926 - Juhász Gyula összes művei 7. (Budapest, 1969)
Jegyzetek
Petőfi haláláról (219, 323. sz.). Mindegyik írásában Petőfi kisajátítása ellen tiltakozik. Az 1926-os cikkben az 1924-esnek egy félmondata meg is ismétlődik: alakja örökre eltűnt a földi szemek elől a fehéregyházi országút szélén, a kukoricásban. A reménytelen tekintet kifejezés előfordul a Búcsúk című versében is (JGyÖM 2: 84. 1.). Itt is, mint az „Emlékezzél március Idusára!” című névtelenül megjelent cikkében (92. ez.) Petőfinek a 15-dik március, 1848. című versére utal („Egy ilyen nap vezérsége . .stb.). Ezt idézte A szabadság ünnepére című névtelenül megjelent vezércikkében is (Délin 1920. márc. 14.). 134. Pór Tibor első könyve. A HRkÚ 1924. aug. 3-i számából. 3.1. Hírek r. Aláírás: (j.) — Vö. Pór Tibor: I (130. sz.). 135. Kődobás. A Sz 1924. aug. 6-i számából. 1. 1. Vezércikk. Névtelenül. Lapkivágata fönnmaradt a Somogyi-könyvtárban őrzött Réti-hagyatékban; Réti Ödön kétszer is a cikk mellé írta: Juhász Gy. Juhász szerzőségét bizonyítja még a szegedi újságíró társai közül csak rá jellemző érzékenység, amellyel minden Ady ellenes támadásra fölfigyel és válaszol. Rá vall, hogy Herczeg múltjából a holnaposok elleni támadását is idézi, erről szól az Ady és A Holnap című írásában is; a cikk rokonságot mutat Juhásznak Herczegről szóló más névtelen írásaival: A híd (251. sz.), Herczeg és grófok (298. sz.). Rá vall, hogy Herczeget műveinek címével jellemzi fa magyar irodalom dolovai nábobja és Gyurkovics fia); az 1926-os írásában a Gyurkovicsok és a hét svábok klasszikusának nevezi. Stiláris jellemzője is megtalálható a cikkben, a jclzőhalmozás kedvelése: népszerű és középszerű, kényelmes és kellemes, egészen kellemes és eléggé szellemes, önérzetes és öntudatos, föltűnik kedvenc szava, a zomotor is. Herczeg Ferenc cikke: Ady-kérdés? Pesti Hírlap, 1924. aug. 3. Erre Szabó Dezső válaszolt: Ady-kérdés? Válasz Herczeg Ferenc hasonló című cikkére. Világ, 1924. aug. 5. (Idézi Nagy Péter: Szabó Dezső. Budapest, 1964. 366. 1.) — Gutgesinnt: föltétlenül megbízható. — A morál komoly szemöldjét: Arany: Mária, bűneid megvannak bocsátva című verséből. — A magyar végzet nagy embere: Tisza István, akinek politikáját Herczeg fönntartás nélkül helyeselte, és szerkesztette lapját, a Magyar Figyelőt. Péter László írja: „Nem tudtuk eddig, a sok Ady-ellenes támadás közül éppen melyik váltotta ki a fiatal József Attilából »a holtan megbántott Adynak« írott verset. Herczeg Ferenc ezekben a napokban írt cikket Ady ellen, s a Szeged 1924. augusztus 6-i számának Kődobás című vezércikkében — melyet talán éppen Juhász Gyula írt —, leleplezi az úri magyarság »írófejedelmének« rágalmait. Talán József Attila verse — a sírdomb szimbólumára gondoljunk — éppen a vezércikknek ebből a mondatából foganhatott: »Követ dob ma a legnagyobb és legfájdalmasabb magyar Messiás gondozatlan és elhanyagolt sírjára . ..« Van benne valami jelképes: József Attila Herczeg Ferenc támadásával szemben védi példaképét és elődjét.” (József Attila Szegeden. It 1955. 148. 1.) 136. Világos. Sz 1924. aug. 13. 1. 1. Vezércikk. Névtelenül. Juhász szerzőségét bizonyítja, hogy a cikk bevezető mondatai már megtalálhatók némi átalakítással az 1919. aug. 14-én a Délm-ban (j.gy.) aláírással megjelent Világos című írásában is. Az 1919-es cikkben: A világosi kastély úrnője e napon ezt írta naplójába: Szép, derűs idő van. (JGyÖM 6 : 225. 1.) Az 1924-esben: Derűs idő. A fölkelő nap sugárözönével borítja be az egész vidé397