Illés László - József Farkas (szerk.): „Az Újnak tenni hitet”. Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből V. - Irodalom - szocializmus (Budapest, 1977)
Illés László: A „proletár világirodalom” stratégiája
elmélete, a proletár jelleg történelmietlen túlhangsúlyozása vonatkozásában stratégiai tévedések voltak.45 E felismerésekre támaszkodva tudjuk megfelelően megítélni a proletárirodalom és a felnőtt szocialista művészet vitájában nagyon is illetékes tanú, József Attila emlékezetes állásfoglalását az egységfront kérdésében. Mint ismeretes, József Attila Az egységfront körül című, 1933-ból származó írása mindmáig egyik legvitatottabb közleménye, amely végkonklúziójában kétségtelenül tévesen, szkeptikusan ítéli meg a munkásegység megteremtésére irányuló erőfeszítések értelmét. Nyilvánvalóan téved, midőn úgy látja, hogy az egység megteremtését „nem az adott időpont tűzi napirendre, iktatja a munkásmozgalom történelmi gyakorlatába”.46 De végkövetkeztetése érvei közt olyan megfontolásokat találunk, amelyek bizonyos értelemben és mértékben jogosult bírálatát tartalmazzák nemcsak a jobboldali szociáldemokrata vezetés opportunizmusának, hanem a rendkívül nehéz körülmények közt küzdő, és ezért szektás gyengeségekkel terhelt KMP-nek is. Úgy tetszik, a helyes megítélés közelében járt, (és megfogalmazásának igazsága túlterjed a magyar munkásmozgalom határain), midőn úgy vélte: „ahogy — a gyakorlat rácáfolt a jobboldaliak elméletének egészére, éppúgy rácáfolt a baloldaliak taktikájára ... s túlzás azt állítani, hogy »a tőkés uralom végének történelmi pillanata elérkezett«”. (Egységfrontfüzetek, 1. Kiemelés az eredetiben.)47 Minden szkepszis és körülményes mérlegelés ellenére (amelyekre egy évtized után, legalábbis Közép-Európában rácáfolt a történelem), kicsendült József Attila írásából a politikai realitásérzék, s ugyanakkor a szektás elzárkózás elutasítása. Ilyen értelemben kétségtelenül az antifasiszta népfrontpolitika vonalába esik írása, amely az elzárkózó, „balos” politika korai kritikájának egyik figyelemreméltó dokumentuma. „A tőkés uralom vége” és a „második proletárforradalom” jelszavának kritikáját már jóval József Attila előtt Lukács Györgynél is megtaláljuk, aki az 1928-as ún. Blum-tézisekben egy munkás-paraszt demokratikus diktatúra napirendre kerülését vázolta fel,48 és erre a politikai koncepcióra építette aztán fel realizmus-elméletét, amely sui generis a rappista irodalomszemlélet radikális elméleti szétzúzását is jelentette. De a Blum-téziseket, mint ismeretes, elutasította az 1930-as 2. kongresszus, Lukácsnak már korábban vissza kellett vonnia tételeit.49 Még az 1935-ös 7. Komintern-kongresszus előtt összeállított dokumentumok is fontosnak tartják hangsúlyozni, 45 Borsányi György: „Munkát I Kenyeret I” című kötetének egyik méltatásában olvassuk e találó sorokat: „A munkások közti politikai tevékenységet megnehezítette a KMP szektás politikája. Ennek lényege a következőkben foglalható össze: gazdasági világválág van, a burzsoázia meggyengült, következésképp lehetséges a hatalomrajutás, ezért össze kell fogni a proletárforradalom platformján. Ezen az alapon azonban nem lehet segyetérteni a szociáldemokratákkal, akik tulajdonképpen átsegítik a kapitalizmust a nehéz perióduson. Ezért, ha a proletariátus hatalomra akar jutni, el kell távolítani az útból a szociáldemokratákat.” L. Gáli Sándor: A magyar munkásmozgalom a harmincas évek elején, Népszabadság, 1971. júl. 29. 46 L. erről bővebben: József Attila: összes Művei. III. köt. Cikkek, tanulmányok, vázlatok. Bp. 1958. 140 — 147. és 362 —374. 47 Az egységfront körül (1933). Üj Harcos, 1933. május I. évf. 3. sz. 38 — 44. — Újabban: József Attila: Irodalom és szocializmus. Bp. 1967. 234 — 243. 48 (Lukács György): Tézistervezet a magyar politikai és gazdasági helyzetről és a KMP feladatairól. (Blum-tézisek.) Első közlés: Párttörténeti Közlemények, 1956. 3. sz. — Újabban: Lukács György: Történelem és osztálytudat. Bp. 1971. 661 —691. — A tervezet eljes szövegét közli a Párttörténeti Közlemények, 1975. 4. sz. 156—207. *■ 48 L. Blum: Nyilatkozat. Új Március, 1929 (december) 345. 354