Illés László - József Farkas (szerk.): „Az Újnak tenni hitet”. Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből V. - Irodalom - szocializmus (Budapest, 1977)
Kispéter András: Darvas József írói világképének kialakulásáról
emelkedni. Nemcsak a felüllevőkkel találja magát szemben az ember, ami természetes, törvényszerű, de azok az osztálysorsosai is bizalmatlanul néznek rá, idegennek tekintik, akik közül jött, akikhez tartozónak érzi magát, akiknek a felemelkedéséért munkálkodni próbál. Itt már nem elegendő az érzelmi kötöttség, az ösztönös segítenivágyás, az értelemtől irányított, határozott osztályöntudat szükségeltetik. Ezért döntő Darvas írói világképének alakulásában a munkásosztállyal, a munkásmozgalommal való találkozás. Már otthonról, a családból osztályharcos szemléletet hoz : egyik bátyja a húszas évektől részt vesz a munkásmozgalomban. „A csendőrök állandó vendégek voltak a házunknál” — emlékezik vissza. Ezt a bátyját verték félig nyomorékká az 1937-es nagy alföldi lebukások idején a belügyi nyomozók.13 Vallomása szerint József Attila versei indították el „véglegesen a belső találkozáshoz a munkásosztállyal, annak forradalmi világnézetével”.14 Marx műveire már bátyja felhívja a figyelmét. „Lázongó, helyét, útját nem lelő diák” volt a félegyházi tanítóképzőben. „Petőfi, Ady, Szabó Dezső, Marx, Móricz, Voltaire, Schopenhauer vitázott” benne „nagy zűrzavarosán”, amikor József Attila Nincsen apám, se anyám és Döntsd átokét, ne siránkozz című kötete eljut hozzá. József Attila „mindig a munkásosztály költőjét jelentette” számára.15 16 1932 őszén „félig még gyermekként, ifjú titánkodással és szorongó, gyermeki rémülettel” jön fel Budapestre, miután a falujában nem választják meg tanítónak. „Akkor még Szabó Dezső volt a prófétám — emlékezik —, s az ő szemével néztem itt mindent. A »bűnös és romlott város« volt számomra Pest, amely a tapasztalt kerítőnők rafinériájával szövi hálóit, hogy megfogja, és megejtse a romlatlan, szűz falusi lelket... ”ie És Budapesten döntő fordulat megy végbe Darvas egész világlátásában, megismeri „a reális társadalomlátást a szocialista világnézeten és a munkásmozgalmon keresztül”.17 Alig érkezik meg a fővárosba, csatlakozik egy kommunista diákszervezkedéshez, lebukik, két hónapot a gyűjtőfogházban tölt, majd bíróság elé állítják. Itt találkozik először személyesen József Attilával. „Első találkozásunk — írja József Attiláról emlékezve — éppen a Horthy-törvényszék előtt volt, egy kommunista perben, ahol ... vádlottként állottunk mind a ketten. 1933 kora tavaszán volt ez, éppen a Reichstag égése, Hitler uralomra kerülése idején.”18 Ezek Darvas számára az öntudatosodás évei. 6 maga később így vall róla: „Megismertem Pestet. A neonfényes körutak után a sötét külvárosokat is, ahol tiltott szemináriumokon találkoztam kemény, öntudatos munkásokkal rozzant bérkaszárnyák szomorú proletárlakásaiban. Megismertem múzeumait, könyvtárait, börtöneit és toloncházát. Népkonyháit, nyomortanyáit, a lumpenproletariátus nyomorult gyülevészhadát. Zsidó, sváb és magyar polgárainak hagyomány tálán, üres és ízléstelen életformáját. S minél jobban megismertem, annál jobban megszerettem, vad és kibékíthetetlen ellentéteivel együtt.”19 Innen visszatekintve ismeri meg igazán a parasztságot is, és veszi észre a falusi szegénység „feneketlen mélységeit”. „Abban az időben, mikor még a partjukon ténferegtem — vallja be később —, ha szenvedtem is tőlük nagyon sokat 13 Orosházi vázlatok. A 1. m. f. 193. 14 József Attiláról emlékezve ... ív. 402. 15 Uo. 402 -403. 16 Egy parasztcsalád története. A 1. m. f. 500. 17 Uo. 500-501. 18 József Attiláról emélkezve ... ív. 401. 19 Egy parasztcsalád története. A 1. m. f. 501. 560