Illés László - József Farkas (szerk.): „Az Újnak tenni hitet”. Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből V. - Irodalom - szocializmus (Budapest, 1977)
Kispéter András: Darvas József írói világképének kialakulásáról
illegális kommunista párt irányítása alatt — a baloldali erők összefogása a népfront politika szellemében a magyar kulturális élet területén.31 1939. december 8-án a Miksz által rendezett József Attila-emlékünnepségen Darvas tart a két évvel korábban tragikus körülmények között elhunyt költőről előadást. Itt József Attilát a legnagyobb magyar szellemek : Apáczai Csere János, Csokonai, Katona József, Berzsenyi, Széchenyi, Petőfi, Táncsics, Ady életútja folytatójának, kiteljesítőjének nevezi. Saját szavait idézve: „József Attila a munkásság költője — de egyben az egész magyar szegénységé, az egész magyarságé. Az irodalom, a költészet területén 6 emelte a munkásságot a magyar szellem egyetemességébe. Őelőtte úgy jelentkezett a munkásság a versekben, az irodalmi alkotásokban, mint a múlt és jelen merev tagadója — az 6 verseiben pedig úgy, mint a jobb jövendő jogos örököse, aki magáénak érzi a múlt minden fájdalmát, de magáénak vallja az elmúlt évszázadok minden magyar értékét is.”32 Olyan szavak ezek, amelyek azóta sem avultak el, mai József Attila értelmezésünkben is igazak, érvényesek. Részt vesz Darvas minden fontosabb baloldali megmozdulásban. Alapító tagja az 1939. június 29-én megalakuló Nemzeti Par ászt pártnak. Cikkel szerepel a Népszava nevezetes 1941. évi karácsonyi számában. Később ezt írja erről: „Én közvetlenül nem voltam szervezője ennek a számnak. Csak egyik cikkírója ... Tőlem Földes Ferenc (a mártír pedagógus-tudós) kérte a cikket — a későbbi Történelmi Emlékbizottság kommunista szervezője.”33 Ott van Darvas a Történelmi Emlékbizottságban is. Saját szavait idézve: „Tulajdonképpen a szabadságharcos hagyományaink körül tudtunk mi, kommunisták, kialakítani egy elemi, nemzeti egységet.”34Tehát Darvas már ekkor kommunistának vallja magát, s ezt tanúsítják különböző megnyilatkozásai, írásai. Darvas József részvételét a népi írók mozgalmában kezdettől fogva a munkásmozgalommal, a marxizmussal, sőt közvetve az illegális kommunista párttal való kapcsolat határozta meg. 6 az egyetlen a népi táborból, akiben — a fiatalkori bizonytalanságokat, Szabó Dezső imádatot leszámítva — semmiféle parasztromantika vagy harmadikutas utópia nincsen. Igen hamar felismeri, hogy „sem a parasztromantika »örök paraszt« jelszava, sem a parasztpolgárosodás nem járható út. A parasztság inkább proletarizálódik.”35 6 „mély réteg”-en, ahogyan abban az időben a parasztságot előszeretettel emlegették, kezdettől fogva nemcsak a parasztságot érti, hanem az ipari munkásságot is, ugyanakkor figyelmen kívül hagyja „a polgárosodás útjára zökkenő nélkül rátalált gazdag parasztságot”.36 Sohasem egyoldalúan elfogult a magyar paraszti szegénység, a „faluszéli házsor” embereivel szemben, mert tudja, „hogy egyszerűen csak vesződő, szegény emberek, akik nemegyszer egymást is szívesen eladnák, elárulnák, hogy élni tudjanak”.37 De azt is tudja, hogy él a parasztságban az emberibb sors, az „új magyar életforma” igénye, „mert vagy másképpen kell élniük, vagy sehogyan se fognak élni”. Vallja, hogy a parasztkérdést csak a szocializmus oldhatja meg, éppen ezért a magyar helyzet, az osztályviszonyok megértéséhez elengedhetetlennek tartja a marxista elmélet megismerését. Hirdeti, hogy bármily „hatalmas, kiaknázatlan értékek” vannak is a parasztságban, a 31 Uo. 104-109. 32 Emlékbeszéd József Attiláról. Kelet Népe, 1939. dec. 15.; ív. 73. 33 A Népszava függetlenségi számáról. ív. 525. 34 Uo. 527. 35 A népi írók útja. Népszava, 1941. ápr. 13.; ív. 123. 36 A középosztály válsága. Kelet Népe, 1940. júl. 1.; ív. 85. 37 Jegyzetek a „Faluszélről...” Kis Újság, 1941. aug. 20.; ív. 79. 36* 563