Illés László - József Farkas (szerk.): „Vár egy új világ”. Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből IV. - Irodalom - szocializmus (Budapest, 1975)
Agárdi Péter: A szocializmus mint költészet
valens, megkésett a kritikai fogadtatása a szocialista mozgalomban, a marxista kritikában.8 József Attila korabeli kritikai visszhangjával számos tanulmány foglalkozott,9 semmiképpen sem feladata tehát ennek a munkának a kronológiai s még kevésbé az értékelésbeli összegezés. Nem foglalkozunk tehát a teljes József Attila-irodalommal, tudatosan kizárjuk a vizsgálódás köréből a — mégoly figyelemre méltó, problematikusságukban is tanulságos — polgári értékelés-típusokat, említetlenül marad tehát pl. az Ignotus-, Németh László-, Halász Gábor-típusú kritikai modell is. Sőt: a szocialista kritikán belüli József Attila-képet sem teljességében és helyes arányaiban elemzi ez a dolgozat, csupán néhány felfogástípust nagyít ki, csupán adalékokat nyújt a két világháború közötti marxista kritika József Attila-képéhez. Adalékokat, amelyek azonban — elméleti-kritikatörténeti szempontjaik révén — talán átfogóbb tanulságokkal is együtt járnak. József Attila és a marxista kritika viszonyát ebben a tanulmányban elsősorban eszmetörténeti-ideológiai-esztétikai kérdésnek s nem az illegális kommunista párthoz fűződő viszony szervezeti-politikai problémájának tekintjük. József Attila életében kulcsfontosságú, tragikus tény mind az illegális KMP- ről való „lehagyás”, mind az a csalódás, amelyet az 1934-es moszkvai írókongresszusra való meghívás elmaradása okozott.10 Miként ezt Szabolcsi Miklósnak József Attila és az illegális Kommunista Párt viszonyát elemző tanulmánya11 bizonyítja: a József Attilával szembeni politikai-emberi bizalmatlanság és a szűkkeblű, doktrinér irodalmi értékelés összefüggött a párt általános politikájának ellentmondásaival: „Hamagunkévá tesszük azt az elvet, hogy a szocialista irodalom nem azonos a kommunista párt tagjai által művelt irodalommal, hanem annál tágabb fogalom, hogy nem a párttagság egyszerű ténye, hanem a művek eszmeisége tesz valakit szocialista 8 Lásd erről az előző jegyzetben említetteken túl: Szabolcsi Miklós: József Attila, Derkovits Gyula, Bartók Béla. Sz. M.: Költészet és korszerűség. Bp. 1959. 52—94. — Révai József kiadatlan levelei Bartók Béláról. Közreadja: Agárdi Péter. Kritika, 1972. 1. sz. 13. — Timák Árpád —Rózsa Gyula: A Derkovits-per. Kritika, 1972. 4. sz. 5—7. 9 A József Attila-kritikával foglalkozó írások legfontosabbjaiból: [Kelemen János:] A kortársak József Attiláról. Kelet Népe, 1942. május 1. 12. — Komlós Aladár: József Attila és a kritikusai. Magyarok, 1948. 1. sz. 2 — 12., ill. К. A.: Tegnap és ma. Bp. 1956. 259 — 276., ill. Költészet és bírálat. Bp. 1973. 267 —281. — Láng Gusztáv—Jancsik Pál: József Attila és a Korunk. Korunk, 1962. 1468 — 1479. — Imre Katalin: A Szép Szó és József Attila. ItK 1962.40—58. — Vértes György: József Attila és az illegális kommunista párt. Bp. 1964. — Szabolcsi Miklós: József Attila és az illegális Kommunista Párt viszonyának kérdéséhez. Kritika, 1965.11. sz. 11—20.; Párttörténeti Közlemények, 1965. 4. sz. 30 —46., ill. Sz. M.: Változó világ—szocialista irodalom. Bp. 1973. 53—77.—Tamás Attila: József Attila. A magyar irodalom története 1919-től napjainkig. Szerk.: Szabolcsi Miklós. Bp. 1966. 381 —393. — Gyertyán Ervin: József Attila társadalmi helyzete és kritikai fogadtatása. Gy. E.: Párbeszéd sokszemközt. Bp. 1973.65 — 121. — S ehelyütt említjük meg, hogy megjelenés előtt áll Bokor László munkája, a korabeli József Attila-kritikákat és a teljes írásos visszhangot összegyűjtő terjedelmes dokumentumkötet. Bokor László szívességéért — mellyel lehetővé tette a szövegek egy részének áttekintését és felhasználását — ezúton mondok köszönetét. 10 Ez utóbbi kérdéshez Szabolcsi Miklós és Vértes György említett tanulmányán kívül lásd még: Illés Béla levele Révai Józsefhez. Közreadja: Agárdi Péter. Kritika, 1974. 2. sz. 15. 11 Lásd a 9. sz. jegyzetet. 86