Illés László (szerk.): „Az időt mi hoztuk magunkkal”. Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből VI. - Irodalom - szocializmus (Budapest, 1985)

Szabolcsi Miklós: József Attila idő- és történetszemléletéről

SZABOLCSI MIKLÓS JÓZSEF ATTILA IDŐ- ÉS TÖRTÉNETSZEMLÉLETÉRŐL1 1937-ben írta le József Attila: Szállj költemény, szólj költemény mindenkihez külön-külön, hogy élünk ám és van remény, — van idő, csípjük csak fülön. (Szállj költemény.. .) „van idő..— remélte még.. . fogódzott még az időbe. Életművében hányszor fordul elő nála az idő szó, és hány módosulásban! A Veret tét vén, a későbbi Végül szövegében már 1926-ban olvassuk: földjeinkben vad idő érik zajtalanul és félelmesen. Majd egyre többször 1930 körül. A Szocialistákban: viszi az idő a ködöt, tisztán meglátni csúcsainkat és szórendcserével, nagyon nyomatékossá téve a következő sorban: Viszi a ködöt az idő s az időt mi hoztuk magunkkal Világos: az idő szó jelentése itt már magába olvasztott több más jelentést. A jelentéskor kitágul: az idő itt a történelmi időt jelenti, sőt a nekünk való történelmi időt — a történet értelmes folyamatát, a marxi időfogalmat. Több értelemben van 1 A Szép Szó 1936. június—szeptemberi számában közli a Mai magyarok—régi magyarokról c. ankétot. A közlemények előtt foglal helyet József Attila A Dunánál c. verse. Az alábbi történelmi személyiségekről jelentek meg itt tanulmányok: Árpád, Küküllei János, Fráter György, Bethlen Gábor, Mikes Kelemen, Mária Terézia, Martinovics, Kármán, Széchenyi, Petőfi, Szalay László, Deák Ferenc, Kemény Zsigmond. 21 321

Next