Imre László: A magyar verses regény - Irodalomtörténeti könyvtár 39. (Budapest, 1990)
Imre László A MAGYAR VERSES REGÉNY Irodalomtörténeti Könyvtár 39. Byron Don Jüanja és Puskin Anyeginje nyomán született meg a magyar verses regény a XIX. század második felében. Arany (Bolond Istók), Gyulai (Romhányi), Vajda (Találkozások, Alfréd regénye), Arany László (A délibábok hőse), s a műfaj ma már kevésbé ismert képviselői (Endrődi Sándor, Balogh Zoltán stb.), valamint a XX. században Ady (Margita élni akar), Somlyó Zoltán, Dsida Jenő és mások művei azt példázzák, hogy a szubjektív elbeszélő modor, a humor, az irónia, az inkoherens képkészlet, a disszonáns szókincs, az aszimmetrikus kompozíció a kortársi regény olyan „deformáció”-jához vezetett el a verses forma keretei között, amely a liberális eszmekor válságának, a nemzettudat átalakulásának, differenciálódásának kifejezőjévé vált. A műfajt átható ambivalencia, az irodalmi konvenciókkal, formákkal űzött csúfondáros játék bizonyos megújulási kísérletekhez adott bátorítást. A nemesi-nemzeti beidegződéseket elhárító szkepszis és pátoszéi lenesség, az önkritikus nemzetszemlélet nagy közösségi, erkölcsi perújítások előzménye lett. HFI■I IMRE LÁSZLÓ A MAGYAR VERSES REGÉNY