Imre Samu - Szathmári István - Szűts László (szerk.): Jelentéstan és stilisztika. A Magyar Nyelvészek 2. Nemzetközi Kongresszusának előadásai. Szeged, 1972. augusztus 22-25. - Nyelvtudományi értekezések 83. (Budapest, 1974)
Kiss Endre: A gondolatjel és a vers dimenziói
304 natkoznak. A síkváltások között megjelenik a speciális, József Attila-i, magasabb síkba emelő, képi, definíciós, összefoglaló síkváltás, poétikájának egyik legjelentősebb „felfedezése”: Oh égbolt csontos tisztasága — éhen halottak fagyossága! (Zúzmara) 1929-ben (12—10) az eddig uralkodó „laza” váltások visszavonulóban vannak. Ezzel egyidőben csökken a képek közötti gondolatjelek száma is. Megszaporodnak a magatartás- és síkváltások, s megjelenik a dialektikus szemléletmód is. Magatartás váltás: Forg a világ ! csakhogy lenn miként a megnyomott darázs, dong a napban, szívemben — dehát ez is csak hallomás. (Laci bá’) A fenti tendenciák a gondolatiság előtérbe kerülésére utalnak, a „laza” kapcsolatok helyét egyre inkább a konkrét: absztrakt és az ok : okozat viszonyai foglalják el. 1930.: (9 — 5) tovább erősödik a versek gondolati jellege. Konkrét: absztrakt, egyedi : általános síkok váltakoznak. Visszatér a „verbális” kifejezés túlsúlya, a képes beszéd, a retorika: és sodorja a padokat, a kiszniket, a kocsikat, a csákókat, a lovakat, a fölmutatott kardokat — Óh! Minden más hiábavaló, az alku, az átok, a csönd, a szó ! (A tömeg) 1931-ben (10 — 15) a gondolatiság letisztulásának vagyunk tanúi. Kép alig fordul elő, a versek egyértelműek, ökonomikus fogalmazásúak. A síkváltás is ritkább, a költő szemmel láthatóan „biztos a dolgában”. Igen gyakori viszont a konkrét és az absztrakt sík váltakoztatása: Újságpapír az asztalon kenyérrel s az újságban, hogy szabadok vagyunk — poloskát űzünk lámpával s a kéjjel s két deci fröccsel becsüljük magunk’. (Munkások) 1932.: (17 —11) jelentős változások éve. Sok a síkváltás (legtöbbször ismét konkrét-absztrakt), és ezzel együtt megjelennek az úgynevezett más síkba emelő, definícióértékű képek. A szöveg, a verbális kifejezés rovására szinte uralkodóvá válnak a képek, gyakran a gondolatjel mindkét oldalán.