Imre Samu - Szathmári István - Szűts László (szerk.): Jelentéstan és stilisztika. A Magyar Nyelvészek 2. Nemzetközi Kongresszusának előadásai. Szeged, 1972. augusztus 22-25. - Nyelvtudományi értekezések 83. (Budapest, 1974)
Bachát László: Az intézménynevek jelentéstani problémái
53 ségügyi intézmények, általános iskolák, óvodák, múzeumok, sportegyesületek nevében, különösen akkor, ha megyei, járási, városi vagy községi hatáskörűek ezek az intézmények. Az országos hatáskörű intézménynevekben a földrajzi név helyett az „országos”, a „központi”, a „magyar”, a „Magyar Népköztársaság”, az „állami” szavakat találjuk. Pl. Országos Anyag - és Árhivatal, Országos Vízügyi Hivatal, Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Kereskedelmi Kamara, Magyar Távirati Iroda, Állami Kereskedelmi Felügyelőség, a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága. A földrajzi neveknek az egyedítő elem szerepének betöltésén kívül másfajta kapcsolata is van az intézménynevekkel. Az intézmény nevét ugyanis szinte minden esetben átvisszük az épületnek a megnevezésére, amelyben vagy amelyekben az intézmény működik. Ezért használhatjuk fel a tájban való eligazodásra is az intézményneveket. Egyik-másik földrajzinév-gyűjtemény a földrajzi nevek között fel is sorolja az intézménynevek egy részét. Nagyon gyakran fordul elő intézménynevekben egyedítő elemként személynév. E nevekben a személynév az intézménynek valamely személlyel való közvetlen vagy közvetett kapcsolatára utal. A személy és az intézmény kapcsolata nagyon különböző lehet. Nagyon szorosnak érezzük a kapcsolatot a következő nevekben: Jósa András Múzeum, Déri Múzeum, Ganz Villamossági Művek, Kner Nyomda, Országos Széchényi Könyvtár. Ezekben a személynév az alapító, az adományozó neve. Ugyancsak szorosnak érezzük a kapcsolatot az efféle nevekben: Eötvös Loránd Tudományegyetem, József Attila Tudományegyetem, Kabay János Gyógyszertár, Hőgyes Endre Gimnázium és Szakközépiskola. Ezeket az intézményeket kiemelkedő munkásukról, tanárukról vagy híressé vált diákjukról nevezték el. Szoros kapcsolatot érzünk akkor is, ha valamely intézmény a foglalkozási ágában kiemelkedő tudós, művész, politikus vagy feltaláló nevét viseli. Pl. Bolyai János Matematikai Társulat, Vásárhelyi Pál Vízügyi Technikum, Bláthy Ottó Villamosenergiaipari Technikum, Mikovinyi Sámuel Bányaipari Technikum, Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola. A legtöbbször azonban az intézménynevekben a helyi, megyei történeti, irodalmi, kulturális hagyományokból ismert nevek élnek tovább. Ez a névadási szokás sok megyében, városban nagyfokú egyhangúságot ad, és zavart is okozhat a megértésben. Szabolcs-Szatmárban például egy sereg kulturális intézmény viseli Kölcsey, Bessenyei, Krúdy és Móricz nevét, Borsod-Abaúj-Zemplénben, különösen a keleti részeken Rákóczi és Kossuth nevét, Berettyóújfaluban négy intézmény is Arany Jánosról van elnevezve. Ezt az egyhangúságot láthatjuk a termelőszövetkezetek névsorában is. Szabolcs-Szatmárban 118 termelőszövetkezet visel személynevet. Kossuth, Petőfi, Rákóczi nevét 73 viseli, 20 névből választott a többi, szám szerint 45 termelőszövetkezet. Szép számmal van olyan intézménynevünk is, amelyben a névadó és az intézmény között semmiféle kapcsolat sem volt, az intézménynek kellett ezt a kapcsolatot megteremteni a névadó eszméinek ápolásával, terjesztésével. A személynevek elsősorban a kulturális intézmények, egyetemek, középiskolák, könyvtárak, múzeumok, színházak, mozik nevében, azután pedig a kisipari és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nevében olvashatók. Ritkábban a kórházak, az általános iskolák, a szórakozóhelyek nevében is megtalálhatók.