Imre Samu - Szathmári István - Szűts László (szerk.): Jelentéstan és stilisztika. A Magyar Nyelvészek 2. Nemzetközi Kongresszusának előadásai. Szeged, 1972. augusztus 22-25. - Nyelvtudományi értekezések 83. (Budapest, 1974)
Balázs János: Az osztályjegyek (klasszémák) a magyar szavak jelentésszerkezetében
67 nemcsak a paradigmatikus, hanem a szintagmatikus elrendeződés síkján is jelentkezhet. Nyelvünkben ugyanis az aki vonatkozó névmás csak oly főmondatbeli elemekre utalhat, amelyek személyt jelölnek, az ami, amely pedig csak dolgokra vonatkozhat. Az olyan nyelvekben, amelyekben nyelvtani nem is van, a nemi kategória is gyakran csupán szintaktikai síkon realizálódhat. b) A tulajdonnevek egységes osztályát szintén a fentiekhez hasonló módon lehet két alosztályba sorolnunk. Személynevek az olyan tulajdonnevek, amelyekkel a ki ? kérdésre felelhetünk, vagy amelyek, szintagmatikus elrendeződésben, személyes névmások értelmezői lehetnek (én, József Attila; Laci, te), illetőleg, amelyekre az aki vonatkozó névmás utalhat, szemben a többi tulajdonnévvel, amelyekre a mi ? kérdő vagy az ami, amely vonatkozó névmások valamelyike vonatkozhat. B) A melléknevek szófaji osztályát oly klasszématikus jegy jellemzi, amelyre nyelvünkben egységesen a milyen? kérdés utal. További tagolást a milyen színű?, milyen korú?, milyen formájú?, milyen nemzetiségű?, hova való ? típusú kérdő szerkezetek tesznek lehetővé, amelyeknek jelentéstartalma ennek megfelelően szintén hüpoklasszématikus jellegű. C) Számfogalomra utaló szavaink közül egyesekre a hány?, másokra pedig a mennyi ? kérdés vonatkozhat. Az ÉrtSz. szerint ahány ? kérdő névmás akkor használatos, amikor megszámlálható személyeknek, tárgyaknak, dolgoknak vagy egységes mennyiségek részeinek száma felől érdeklődünk. Ezzel szemben a mennyi ? kérdő névmás a mértékegység nevét nem tartalmazó kérdésekben helyénvaló. Az angolban is a how many ? kérdéssel megszámlálható, többes számú dolog, a how much ? kérdéssel viszont a meg nem számolható, egyes számú dolgok felől érdeklődhetünk. így ezekben a nyelvekben a számfogalmak egységes osztályjegye (klasszémája) a szóban forgó két hüpoklasszématikus jegy alapján tagolódik kétfelé. D) A magyar igék osztályjegye elvben egységesen a mit csinál ? kérdéssel érzékeltethető. Igéink klasszématikus jelentéstartalmát azonban többféleképpen is tagolhatjuk a) Az angol igék egységes jelentéstani és funkcionális osztályát bizonyos kérdő szerkezetek segítségével legújabban (1971-ben) J. M. Anderson próbálta bizonyos alosztályokba különíteni. Ehhez hasonló tagolással a magyar igéket is lehetne csoportosítanunk. Igéink közül ugyanis azok, amelyek cselekvést fejeznek ki, jelentő mód, jelen idejű, egyes szám harmadik személyű alakjukban a mit csinál? kérdésre felelhetnek. Ezzel szemben folyamatot és történést kifejező igéink a mi történik?, mi történt vele? és más, ezekhez hasonló kérdésekre adható válaszoknak lehetnek az elemei. Más igéink, amelyek állapotot, viszonyt, létezést jelölnek, a mi a helyzet ? — féle kérdésekre adhatnak feleletet. b) Az ilyen jellegű kérdésekre felelő igék mind paradigmatikus elrendeződésben csoportosulnak jelentéstani osztályokba. Ezzel szemben igéink szintagmatikus síkon rendeződnek a tárgyasok és tárgyatlanok alosztályaiba. Nyelvünkben a valamit vagy valakit névmási tárgyak utalnak arra a két hüpoklasszématikus jellegű s szintaktikai elrendeződésű szemantikai jegyre, amely a tárgyas igék sajátos osztályjegye (klasszémája). c) Aligha lehet kétséges, hogy azok a nagyobb kategóriák, amelyekbe az efféle kérdőszerkezetek jelentéstartalma sorolható, mind klasszématikus jellegűek. Ezeknek a számbavétele az egyes nyelvek grammatikai és lexiko5*