Jankovics Marcell: A vizuális nevelésről (Budapest, 2015)
Kerettantervek
Lírai alkotások: József Attila, Weöres Sándor és mások egy-egy verse. A költői nyelv, költői képek nem kívánnak illusztrációt. (Vers illusztrálásától mindig elzárkóztam.) A költészet képi tartalmához a vizualitás ritkán ér föl. Készült rajzfilm-adaptáció az Altatóról, nem is rossz. Viszont a költő korba illesztéséhez a diák segítségére lehetnek egykorú és utókorában készült, befogadásának változását jelző portréi, a korát bemutató környezet képei. (A 19. század magyar írói, költői mindmáig úgy élnek bennem, ahogy az irodalom tankönyvben látható tollrajzai ábrázolták őket.) Próbatétel, kaland, hősies magatartás. A klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom tantervben kiemelt hőseinek neve hallatán több tucatnyi kép (vázakép, szobor, falfestmény, illusztráció, játékfilm, rajzfilm) ugrik be. Csak válogatni kell belőlük. Ugyanez igaz az Egri csillagokra. Biczó András rajzai és színes képei gyerekkoromban, a gimnáziumi kirándulás Egerbe nagyon sokat segítettek, hogy el tudjam képzelni a történelmi hátteret, Várkonyi Zoltán filmje (1968) viszont egészét tekintve nagy csalódás volt, néhány jó szereposztás (Sinkovits, Agárdy, Bárdy) és elismerést érdemlő hatásos részlet ellenére. Sajnálatos, hogy a Kerettantervben a Vizuális kultúra címszó után „narratív szövegek, leírások, érvelő szövegek alkotása” szerepelnek, tulajdonképpeni kép egy sem. 7-8. évfolyam Egy fontos mondat: ,,[A tanulóknak é]rteniük kell, hogy az irodalom olyan üzenet, amelyet elődeink és a rendkívüli képességekkel megáldott művészek örökítettek ránk, s amely üzenetnek a megfejtése és életünkbe építése a mi dolgunk. Ekkorra már szerencsés, ha a tanulók jól értik: a pragmatikus tudáselemeken túl az embernek szüksége van egy transzpragmatikus, ünnepnapi tudásra is, amiben elsősorban a művészetek adhatnak eligazítást.” Más kérdés, hogy a gyerekek kicsi koruktól fogva maguktól is igénylik a „transzpragmatikus” tudást — szerintem inkább érzést —, ha nem verte ki belőlük a nevelés,. Nagy kár, sőt hiba, hogy a művészetekbe ezúttal is jószerint csak az irodalmi műfajok értendők, pedig az utált kompetencia mellett a képes, képesség szavak is teret kapnak a bevezetőben. Kivétel a film: a szöveg szerzője szerint a „[tanuló i]smeri a média működésének, társadalmi hatásainak alapvető összefüggéseit, a történetalakítás és elbeszélés mozgóképi eszközeit”. ♦ 200 ♦