Jankovics Marcell: A vizuális nevelésről (Budapest, 2015)
Bevezetés
Sok köztük az alkohol, nikotin, könnyű és nehéz drog rabja.106 A szabadságot keresik, és rabbá válnak. (Ennyit a Hámori-féle táblázatban jelzett „irányított bal”-„szabad jobb” szembenállásról. Ez a megkülönböztetés még a politikában sem helytálló, hogy egy tréfát engedjek meg magamnak.) Sokszor vallásosak, erősen foglalkoztatja őket az érzékfeletti és a tudatalatti. A körülöttük zajló történések csak katalizátorai, beindítói az írói folyamatnak. A forma és a lelki folyamatok megszállottái. Almaik vagy képzeletük, olvasmányaik fontosabb forrás számukra a környező valóságnál. Ihletetten írnak. Ebbe a csoportba tartoznak jellemzően a középkori misztikusok. A fölsorolásból kitetszik, ki hova illik a két csoport közül. Természetesen létezik átmeneti típus, és ismerek kétlelkű költő- és írónőt, aki egyszer ilyen, másszor olyan. (A magánéletében „ilyen”, ha ír, „olyan”.) És természetesen ez a megosztás a férfiköltőkre is illik, akik közül költőnőknél aránytalanul többet olvastam. Csak a példa kedvéért: ha tipikusan „jobb féltekés” prózaírót kellene mondanom, elsőre nem is nő, hanem férfi jutna az eszembe. Külföldiben olyan műmeseírók, mint Shakespeare (1564- 1616), aki verses prózában írta színjátékait, Andersen (1805-1875), Carlo Collodi (1826-1890), Lewis Carroll (1832-1898), a rémálomíró Kafka (1883-1924), magyarban Krúdy (1878-1933). Krúdy önpusztító életmódja ellenére, bal féltekés írótársait megszégyenítő terjedelmű életművet írt meg, amelynek legjavára illik az álomszerű, látomásos jelző. Az irodalom után sorrendben a film kívánkozik ide. Összekötő alakjai is vannak. A nők közül a francia Marguerite Duras (1914-1996) jut elsőként az eszembe, aki író, forgatókönyvíró volt, s témáit a ’60-as évek közepétől maga filmesítette meg. Alapesetben, de csak alapesetben a film mesemondás képek segítségével, és hiányzik belőle minden álomszerűség. (Duras ebben kivétel: életútja és művészete olyan nyitott, szabad személyiségről árulkodik, aki számíthatott a jobb féltekéjére.) Különösen igaz ez a dokumentumfilmekre. Általános vélemény szerint a film sikere elsősorban 106 A Nyugat nagy első nemzedékének tagjai kevés kivétellel mind korán távoztak az élők sorából. Kaffka Margitot a spanyolnátha vitte el, Adynak az alkohol lett a végzete, Babits és Kosztolányi cigaretta okozta rákban haltak meg, Csáth a morfium miatt ölte meg a feleségét és saját magát, Osváth Ernő magánéleti válsága miatt vetett önkezével véget életének, Tóth Árpáddal a tüdőbaj végzett. A józan (abb) életűek is, mint Karinthy, Somlyó Zoltán, Móricz, viszonylag fiatalon hunytak el. A nem nyugatos költők közül is sokan mentek el fiatalon, így a halálvágytól fertőzött Juhász Gyula, aztán Reményik Sándor és Remenyik Zsigmond, utóbb Pilinszky és Nagy László. József Attila szárszói öngyilkosságával, vagy annak tekintett balesetével a közelmúltig adott rossz példát szintén hasadt lelkű követőinek. József Attila akkor is hasadt személyiségű emberként halt meg, ha a vonat „csak úgy” elgázolta. A munkatáborban halálát lelt Radnóti, Szerb Antal első hallásra nem illik közéjük, ám gondoljunk bele: barátaik mindkettejüket meg tudták volna menteni, de ők jobb féltekés „irracionalitással” - vállalták a sorsukat. ♦ 80 ♦