Jékel Pál: Ady Endre összes költői műveinek fonémastatisztikája (Budapest, 1974)
II. Ady összes verseinek fonémaszintű statisztikai jellemzése
forrásból meg nem mondhatót, adni. Vannak még Így is kiemelkedő ciklusok, tehát olyanok, melyek viszonylag hosszúak, mégis viszonylag távol vannak anyakötetüktől. (így a "Ki látott engem?" kötet "Véres panorámák tavaszán" ciklusa, bár tekintélyes hosszúságú - 10,4 ezer fonéma -, elég messze van anyakötetétől - 74 egységre. A fentiek óvatosságra intenek és azért nem is próbáljuk ezt a jelenséget interpretálni - úgy lehet, nagyon kicsi lenne az az eltérés, amit nem triviális okok magyaráznak.) Ady versus non-Ady Eddig Adyt önmagában láttuk: összes verseit a maguk egészében, egyes köteteire, ciklusaira bontva, az életműben szemlélve. Természetes azonban az az igény, hogy mindezeket az eredményeket valamihez hasonlítani tudjuk. Hogy lássuk: valójában hosszúak-e Ady szövegszavai vagy rövidek, mély hangzású-e vagy magas - mármint nem önmagában, hanem a többi magyar szöveghez, szerzőhöz képest. - A "többi"-ről, így ebben a formában még nehezen beszélhetünk egyelőre, amennyiben ezen a kifejezésen kb. " az összes többi "-félét szoktunk érteni. Ám bizonyos, egyes magyar költői és nem költői szövegeket már szembeállíthatunk Adyval és ennek alapján megkezdhetjük itt a válaszadást az "Ady vs. non-Ady" kérdésre ; a teljes, vagy jó közelítéssel teljes válasz adása a jövőre vár. Körülbelül egy-egy Ady-kötetnyi, tehát tízezres nagyságrendű fonémamennyiségből álló szövegeket dolgoztunk fel a következő forrásokból (zárójelben a fonémaszám, ezresekben): (i) Gulyás Pál: Misztikus ünnepi asztal (44) (ii) József Attila teljes 1932-34. évi termése (33) (iii) Juhász Ferenc: Gyermekdalok (részlet) (27) (iv) OMK-DOK (kiad.): Fedettívű hegesztés (44) (röv.:T-) (v) OMK-DOK (kiad.): Hiradástechnika-elektronika-automatika (25) (T-2). A fontosabb mutatók szerinti összevetés eredményét közli a 4. táblázat, abszolút értékekben és Adyhoz hasonlítva (Ady = 100,00 minden egyes mutató vonatkozásában) . Csupán az Adyhoz hasonlított értékeket közli a 13. ábra. A továbbiakban főleg ez utóbbit fogjuk kommentálni - a pontos számszerű adatok a táblázaton megtalálhatók (az Adyra vonatkozók meg kötetünk egyéb helyeiről visszakereshetők) . (i) Különféle forrásokból származó szövegek esetében is azt találjuk, hogy a magánhangzós ság (V/C-arány a legállandóbb: az egy mássalhangzóra eső magánhangzó Adynál 12%-kai lehet kevesebb vagy 29%-kai több. Jól látható, hogy a vizsgált szövegek közül Adyéi a legkevésbé magánhangzósak, azok tartalmazzák aránylag a legkevesebb magánhangzót. Csupán Ady legmagánhangzósabb ciklusai vetekedhetnek e szempontból Gulyás vagy Juhász Ferenc szövegeivel - József közelebb van Adyhoz, csupán 2, 3%-kal több magánhangzót tartalmaz. Viszont igen meglepő lehet az, hogy a technikai szövegek érezhetően eltérnek minden költői szövegtől (leginkább pedig Adytól): lényegesen több magánhangzót tartalmaznak, mint a költői szövegek: 15-17%-kal többet Adynál! Tekin-48