Jeney Éva: A metafora és az elbeszélés bölcselete. Paul Ricoeur irodalomelmélete - Philosophiae Doctores 13. (Budapest, 2003)
Irodalom és cselekvő megértés
rendjébe érvén a cselekvés jelentésének szavai beolvadnak és időszerűvé válnak. Megérteni egy történetet azt jelenti tehát, hogy egyként értjük a „faire”, a cselekedet nyelvét és a kulturális hagyományt, amelyből a cselekmény (intrigue) tipológiája ered. Ha a cselekvés elmesélhető, úgy már jelképeken át közvetített. A szimbolizáció teremti meg a cselekmény-cselekvés (action) elsődleges olvashatóságát,284 A szimbolikus közvetítésnek tehát már azelőtt van szövedéke (texture), mielőtt szöveggé válnék. E gondolat az előzetes megértés alkotóra, befogadóra érvényes tanára emlékeztet. Az utánzás vagy megjelenítés így az emberi cselekvés jelentéseinek, jelképeinek és időbeliségének előzetes megértéseként tételeződik: „Az irodalom örökre érthetetlen maradna, ha nem éppen azt konfigurálná, aminek már az emberi cselekvésben alakzata van.”285 Ezenfölül a jelkép-terminus bevezeti a norma értelmében vett szabály fogalmát. A kultúra immanens normáinak megfelelően a cselekvések morális preferenciák értékrendjének megfelelően ítélhetők meg: így viszonylagos értékre tesznek szert. A kulturális antropológia kerülőjével Arisztotelész Poétikájának néhány „etikai” előfeltevéséhez jutunk. Nem csupán „cselekvőket” föltételez ugyanis a Poétika, hanem olyan erkölcsi tulajdonságokkal rendelkező jellemeket, amely tulajdonságok nemessé vagy aljassá teszik őket: „Mivel pedig az utánzók cselekvőket utánoznak, márpedig ezek szükségképpen vagy kiválóak (szpudaiosz) vagy silányak - mert a jellemek (éthosz) jóformán mindig ennek megfelelően alakulnak, hiszen jellemét tekintve mindenki gonoszsága vagy erénye alapján különbözik -, vagy jobbakat utánoznak, mint a magukfajta, vagy hitványabbakat, vagy olyanokat...”.286 A tragédia „jobbakként”, a komédia „rosszabbakként” mutatja be a cselekvőket, mint a kortársakat, ez azt jelenti, hogy a tényleges megértés, amelyben szerzők és befogadók osztoznak, szükségszerűen tartalmazza a jellem jón és rosszon alapuló értékelését. A cselekvésközpontú etikai megközelítés teszi nélkülözhetetlenné idő és elbeszélés viszonylatában Arisztotelészt. Az ágostoni jövő jelenének, múlt jelenének és jelen jelenének kifejeződése a fontos, ezek viszonya, mert ez az elbeszélés elemi gerjesztője. A második mimézis a mintha birodalmát nyitja meg. A Temps et récit második kötete a fikciós elbeszélés időkonfigurációjának elemzése. Négy szakaszt különít el Ricoeur. Az első nem más, mint a cselekmény (intrigue) fogalmának kiszélesítése. Tulajdonképpen az arisztotelészi modell továbbfejlesztésének lehetőségét mutatja meg, mindenekelőtt Benjamin azon tételével szemben, amely szerint a mesélés és elmesélés (conter, raconter) meghalt. Ricoeur azt hangsúlyozza, hogy az elbeszélő funkció ugyan megváltozhat, de megszűnni nem szűnhet meg: „Talán mindennek ellenére bíznunk kell abban az összhangigényben, amely napjainkban még meghatározza az olvasók elvárását, s hinnünk abban, 284 yg Temps et récit. /. I. m. 113-115. 285 „La littérature serait ä jamais incomprehensible si eile ne vénáit configurer ce qui, dans faction humaine, fait déja figure.”/ I. m. 125. Az előzetes megértésről hosszasan idézhetnénk különböző tanulmányokat. Mindenekelőtt Fehér M. István „József Attila müvészetelméleti írásai és az esztétika hermeneutikai horizontja” (Tanulmányok József Attiláról. Szerkesztette KABDEBO Lóránt et al. Budapest: Anonymus, 2001.284-307.) c. tanulmányára gondolok. Vélhetően ez az előzetesség fejeződik ki Sík Sándor „esztétikai a priori” fogalmában is, „amelyet gondolunk anélkül, hogy meg tudnók mondani, mi az, ez a tudás vagy érzés (helyesebben: élmény), amely megelőz minden rávonatkozó ismeretet, mert hiszen minden ilyen ismeretről előbb fel kell ismernünk, hogy arra vonatkozik: ez az esztétikai a priori. Ismerjük, mielőtt még ismernők. Nem is akarhatnék megismerni, ha már valamiképpen nem ismernők.” (SÍK Sándor: Esztétika. Szeged: Universum Kiadó, 1990. 28.) 286 ARISZTOTELÉSZ: Poétika. I. m. 48 a 1. 23. 71