Jeney Éva - Szegedy-Maszák Mihály (szerk.): (Tév)eszmék bűvölete (Budapest, 2005)

Jeney Éva: A tiszta forrás utópiája

Az írás eszmevilága a „nemzeti érzés felébredéséhez”, azaz a nemzeti önazonosság megfogalmazásának igényéhez köti „általában minden népművészeti tanulmány” megindulását. Ezzel azt az elöföltevést is meg­világítja, mely szerint olyan jelenségről szól, mely egy nemzeti kultúra életében nem egyszeri, hanem többször is előfordulhat. A nemzeti érzés tudatosodása ebben a távlatban a közös eredet, ám főleg a nemzeti önazo­nosság megfogalmazásának igényét jelenti. Az önazonosság meg- vagy újrafogalmazásának alapja a tudatosság, lényegi összetevője pedig az el­különülés tudata. Az újrafogalmazás igénye a történelmi-társadalmi válsá­gok természetes velejárója. Mikor az irodalom „...szándékosan keresi a népköltészettel való érintkezést: ott kezdődik a népiesség” - írja 1 lorváth János.44 A két hivatkozás közös nevezője a tudatos odafordulás mozzana­tának hangsúlyozása, valamint egy jelentős párhuzam lehet: előbbi a nem­zeti, utóbbi az irodalmi önazonosság, de mindkettő a „nyelvében él a nem­zet” romantikus eszméje felől közelít a „nép” előtagba sűríthető ideológi­ai kérdéskörhöz. A két idézet egymás mellé rendelését talán a természe­tesség mozzanata is indokolhatja. A nyelv - legalábbis a fönt jelzett esz­mekor értelmében - természeti jelenség. Bartók a népzenét „szervessége”, a szerves növekedés eszméje miatt nevezte ugyancsak természeti jelen­ségnek, s a szervesülés alaptörvényét lelte meg a pentatóniában.45 A Solymosi Eszter vére című vers és Bartók sorai két kinagyított moz­zanat. A kettő között rendkívül színes a szellemi-társadalmi paletta, a „ne­héz idők” még bő fél évszázados távlatból is nehezen értékelhetők. Az 1937-es évet emelve ki a két világháború közötti korszakból, s ugyan eset­leges, de az irodalmár számára kézenfekvő eseményeinek sorát tovább bővítve válik még nyilvánvalóbbá a sokféleség. Ebben az évben forgatták Vajda László rendező filmjét, A kölcsönkért kastélyt, melyben polgári és vidéki dzsentri értékrend ugyanazon súllyal van jelen; de ebben az évben jelennek meg Babits Mihály Balázsolás, József Attila Talán eltűnök hirte­len, Szerb Antal Utas és holdvilág, Kovács Imre Néma forradalom, Féja Géza Viharsarok, Illyés Gyula A kacsalábon forgó vár, Pap Károly Azarel, Irgalom, Weöres Sándor A tündér, Rejtő Jenő Menni vagy meghalni című müvei is, s ebben az évben működnek együtt a népi írók (Erdei Ferenc, Féja Géza, Illyés Gyula, Kovács Imre, Sárközi György, Veres Péter), a 44 Horváth János 1956. A nemzeti klasszicizmusunk irodalmi ízlése. In: Tanulmányok. Budapest, 10. 45 Bartók Béla 1989 [1921]. A népzene szerepe korunk művészetének fejlődésében. Bar­tók Béla írásai. 1. Budapest: Zeneműkiadó. 238

Next