József Attila: Döntsd a tőkét, ne siránkozz. Versek (Budapest, 1980)
Vagyis a költő elítélésébe belejátszott a Döntsd a tőkét, ne siránkozz kötet pere. . . Visszatérve e per történetéhez, a Kúria ítéletét a Büntetőtörvényszék Se hadi Ernő tanácsa október 17-én jogerősnek nyilvánította, 1933. április 4-én pedig elrendelte a további kötetek elkobzását és megsemmisítését. A lefoglalt példányokat összeszámolva kiderül, hogy a könyv 591 példányát semmisítették meg. Ebbe a mennyiségbe beleszámoltuk a Müller Lajosnál lefoglalt 224 példányt is, hiszen nála is jártak a nyomozók. Müller 1931. június 21-én kiadott egy Elvtársak, munkások! című röpiratot, melyet azonnal lefoglaltak. A nála lévő József Attila-köteteket előbb a házmesternél, majd az ugyancsak ott lakó fűszeresnél rejtette el, ahol meg is találták a detektívek július 11-én. Ebből a lefoglalásból keletkezett a „József Attila és társa sajtórendőri vétség", melynek iratait a perhez csatoltan találjuk. Müller, hogy mentse magát, azt vallotta, hogy a köteteket a május 9-i letiltás után másfél hónappal kapta József Attilától, 200 pengőnyi tartozása — a könyv szedése — fejében. Ez ügyben meghallgatták József Attilát is, aki azt vallotta, hogy a könyv legutoljára bekötött példányait maga Müller vitte el a könyvkötőtől. Ezt az állítást a könyvkötő is megerősítette, a rendőrség pedig nem foglalkozott tovább az üggyel. (Mint említettük, József Attila május 11-i kihallgatásakor azt vallotta, hogy 1400 kötetet külföldi terjesztőknek adott. Vallomásával meg akarta akadályozni a további nyomozást.) 17