Juhász Dezső: A magyar tájnévadás - Nyelvtudományi értekezések 126. (Budapest, 1988)
A Tájnevek szótára
103 Tiszahát (K—F. 185). A terület Bereg megye egyik járását alkotta. * Tiüjüiliát2 ’a történeti Szatmár (megyének a Túr és a Tisza közé eső része a ’Beregi-Tiszaháttal szemben; kt K-7’. — 1.941: (Kádár: Térk.). — Névváltozata: Szatmári-Tiszahát (K—F. 185). TiKzahát' ’a Tisza bal partja Tiszaeszlár és Polgár között ffi; kt K-8’. — (K—F. 185). Névváltozata: Szabolcsi-Tiszahüt (uo.). 1. • Tiszahát1 ’a Tiszától északra eső alföldi jellegű terület a történeti Ung megyében ffi; kt J-7’. — 1711: ? Tiszahátot gr. (AR. III, 574). — Névváltozata: Ungi- Tiszahát (K—F. 185). Tiszahát5* ’a Tisza mellett levő községek sora Szolnok megyében; kt G-17’. — 1710: Az Dunántúl való had Poroszló tájékán és a Tiszaháton: Nánán, Kürün enni kér. (AR. Ili, 228), Tiszahátra gr. (uo. 88); 1864: ? [Tiszaigar] Részint a’ tiszaháti vidékekről, részint szomszédos felföldi megyékből létesült. (Pesty: K-Szolnok. 110).- A XIX. sz.-ban nagyjából ez a terület alkotta Heves és Külső-Szolnok megye tiszai járását. Nagyobb körzetre vonatkoztátva ma Közép-Tiszavidék-nek is nevezik, dé 1. már korábban is: 1864: [Tiszaszentirbre fekvése:] Heves és Külső-Szolnök t. e. megye, — tisza-járás, — tiszavidék (Pesty: K-Szolnok. 132). Tisza mente ’a Tisza jobb parti vidéke az alsó szakasza mentén ffi; kt H-10’. — (K—F. 186). E megnevezés „újabban a jugoszláviai magyarság nyelvhasználatában erősödött meg” (uo.). Tiszáninnen ’a Tisza Szolnok megyéig tartó szakaszától északra fekvő országrész; nt\ — 1566 k.: Az tatár két Ízben riiblá meg az Tiszánennét való fődet (Ver- Évk. 123); 1571: mert te nagyságod innét az Tiszán fő kapetán (KárolyiOkl. III, 390); 1617 k.: mind a Tiszán túl . . . , s mind a Tiszán innen (BethKrón. 104); 1707: az Tiszán innen való földrűl (AR. II, 139); 1808: Tiszán innent levő kerület (Lipszky I, 96); 1864: Tiszán inneni kerület (Pesty: K-Szolnok 99). — Régies nagytájfogalom és hév. Ma a történettudományi szakirodalmon kívül a református egyházigazgatás bán használják (vö. K—F. 187). A történeti adatok tanúsága szerint a név megszilárdulása hosszan tartó folyamat volt (haisonlóképpen 1. Dunáninnen, Dunántúl, Tiszántúl). A területhez tartoztak a következő megyék: Szepes, Gömör, Heves, Borsod, Torna, Abaúj, Sáros, Zemplén Ung, Bereg. — Vö. Tiszántúl. Tiszántúl ’az Alföld keleti része a Tisza, a Maros, és az Erdély széli hegyek között ffi; nt H-2’. — 1535 k.: a Thyzan Thwl waraddwl fogwa (Zay 40); 1559: a’ Tif^an túl való földet Ferdinandvs nem birhata (Székely: Chron. 230b); 1562 e./1562— 4: Tiszántúl való földet gr. (VerÉvk. 93), Fráter Gyergy ílíssel írkezik az Tiszán túl császár táborába (uo. 92); 1575: Vármegye, á Sgabólczai, melly á Ti/j/ján túl vagyon (Heltai: Chron. 4b); 1606: Az tisan túl való feoldet Erdeijei bocskaj vramnak kjwanjuk (LitLev. 34), puztusagott teottek az Tizan túl való Orzagba (uo. 43); 1674: Tiszán túl való földet gr. (KárolyiOkl. IV, 504); 1681: az Tiszántúl lévő végházakbúl (TME. VIII, 151); 1682: Szatmárt és Ecsedet Tiszántúl való földdel Ígérje oda (BudjLt. 323); 1705: Tiszán túl váló földnek gr. (AR. I, 413); 1707: az Tiszántúl való districtusban (AR. II, 52); 1710: Tiszántúl való föld, Tiszántúl való districtus (AR. III, 194, 311); 1808: Tiszántúl levő kerület (Lipszky I, 96). — A Tiszán túl névutós szerkezet tagjainak összetapadásával, lassú lexikalizálódásával keletkezett. Korai tájfogalom, a központi magyar tájszemlélet kifejezője, a középső és nyugati magyarság szóhasználatában vert először gyökeret. Már a XIV. sz.ban Tiszael-ként említik: 1326/1367: ultra partem de Tyzael [’Tisza elve’, azaz a Tiszán túl fekvő országrész] (FNESz. 646), ez utóbbi felépítésére vö. Erdély. — Vö. Tiszáninnen. Tiszazug-1 ’a Hármas-Körös és a Tisza által bezárt háromszög alakú terület ffi; kt H-l’. - 1884: „A TISZAZUGI RÉGÉSZETI TÁRSULAT az őstörténelemre érdekes ásatást rendezett szept. hó 24—26-án az Alpár-vidéki Szelevényen” (Száz. XVIII [1884.], 735); 1929: Tiszazug (József Attila egyik versének a címe). — A FNESz. szerint „A korábbi Tisza— Köröszug-h6\ [1897: PallasLex. 16: 216] keletkezett a középső névelem elhagyásával” (648), de szerintem még inkább lehet, hogy tőle függetlenül (az újabb alak nem a régi származéka). Tiszazug2 ’Heves és Külső-Szolnok megye tiszafüredi járása a XIX. sz.-ban; kt G-18’. — 1864: ez előtt a járás, — Alsó járásnak, és Tisza zugnak neveztetvén (Pesty: K-Szolnok. 112); 1872: tiszazugijárás (Nyr. I, 188). — A névadás szemléleti hátterében az lehet, hogy a régi Külső- Szolnok megye ezen járása — a Tisza vonalát követve — zsákutcára emlékeztető