Kakas József (szerk.): Magyarország éghajlati atlasza 1. - Magyarország éghajlati atlasza 1. (Budapest, 1960)
Tartalom
TARTALOM 23.1— 4. A zord, téli, nyári és hőség napok száma 24—25. Az átlagos évi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklet 54—55. 26. A hőmérsékleti kontinentalitás 56-57. II. Éghajlatunk higrikus összetevői LÉGNEDVESSÉG 27.1— 4. A páranyomás januárban, áprilisban, júliusban és októberben 28. Évi páranyomás 29.1— 4. A 14 órai nedvesség januárban, áprilisban, júliusban 58—59. és októberben 30. A 14 órai nedvesség évi átlaga 60—61. CSAPADÉK 62-63. 31 —43. A havonkénti csapadékösszegek és az évi csapadékeloszlás 64 —65. 44—45,1—2. A tavaszi kalászosok, a kapásnövények tenyészidőszakának és a téli félév csapadéka 45.3— 4. A legalább 1,0 és 10,0 mm csapadékú napok évi száma 46,1. A legcsapadékosabb időszak ^6—67. EVAPOTRANSPI RÁCIÓ 68_69 46, 2—4. A lehetséges évi evapotranspiráció, az évi vízfölösleg és vízhiány 70—71. HÓVISZONYOK 72-73. 47.1 —2. A havas napok és hótakarós napok évi száma 47.3— 4. A hótakaró átlagos és maximális vastagsága 48.1 —2. Az első és utolsó havazás átlagos időpontja 48.3— 4. A hótakaró első és utolsó napja 74, III. Éghajlatunk cirkulációs összetevői LÉGNYOMÁS ÉS SZÉLIRÁNYOK 75-76, 49—52. A szélirányok gyakorisága és a tengerszinti légnyo- 77—78,1—1 más januárban, áprilisban, júliusban, októberben 53. A szélirányok évi gyakorisága és a tengerszinti lég- 78,3—‘ nyomás JELLEGZETES IDŐJÁRÁSI HELYZETEK Észak-európai, Lengyel-Ukrán, Kárpát-medencei, Kelet-európai anticiklon Gyors vonulásé nyugati ciklonok, Kelet-európai, Pósíksági, Adriai ciklon IV. Éghajlatunk szélsőségei A HŐMÉRSÉKLET SZÉLSŐSÉGEI Zord (1942) és enyhe (1948) január középhőmérséklete Hideg (1929) és meleg (1952) április középhőmérséklete Hűvös (1913) és forró (1928) július középhőmérséklete Hideg (1905) és meleg (1907) október középhőmérséklete A CSAPADÉK SZÉLSŐSÉGEI Csapadékban szegény (1925) és csapadékos (1915) január Csapadékban szegény (1946) és csapadékos (1916) április Csapadékban szegény (1952) és csapadékos (1914) július Csapadékban szegény (1951) és csapadékos (1936) október V. Fenológiai térképek •. A mogyoró, az orgona, az akác és a nagylevelű hárs virágzásának kezdete ■. A búza, a rozs, a tavaszi árpa és a zab virágzásának és érésének kezdete A kukorica, a burgonya, a napraforgó virágzásának és érésének kezdete ■. A dohánylevél törésének és a dohány virágzásának kezdete 1 Előszó ......................................................................................................... 3 Bevezetés: Megjegyzések az egyes térképekhez ............................ 5 A) ÁLTALÁNOS TÉRKÉPEK A térkép száma 1. Hegy- és vízrajz 2. A természetes tájak 3. Talajtípusok 4. A természetes növénytakaró B) ÉGHAJLATI TÉRKÉPEK I. Éghajlatunk termikus összetevői SUGÁRZÁS 5,1—4. A napsütés összege januárban, júliusban, a tenyészidőszakban, a napsütés évi összege FELHŐZET 6. Az évi felhőzet 7,1 —2. A felhőzet augusztusban és decemberben 7,3—4. A derült és borult napok száma KÖD 8. A ködös napok évi száma 9. A ködös napok száma decemberben LÉGHŐMÉRSÉKLET 10—13. A középhőmérséklet januárban, áprilisban, júliusban, októberben 14—15. A tavaszi kalászosok és a kapásnövények tenyészidőszakának középhőmérséklete 16—17. A téli félév és az év középhőmérséklete 18. A havi középhőmérséklet évi ingása 19,1—4. Az 5°-os és a 10°-os napi középhőmérséklet tavaszi és őszi határnapja 20—21. Az 5°-ot és 10°-ot meghaladó középhőmérsékletű napok száma 22,1 —4. Az első és utolsó fagy átlagos napja, a fagyos napok száma, a fagymentes időszak tartama