Káldy-Nagy Gyula: Harács-szedők és ráják. Török világ a XVI. századi Magyarországon - Kőrösi Csoma kiskönyvtár 9. (Budapest, 1970)

IC őrös i Csorna Kiskönyvtár штшшш Káldy-Nagy Gyula Harács-szedők és ráják Török világ а XVI. századi Magyarországon kAldy-nagy gyula HARÁCS-SZEDŐK ÉS RÁJÁK Török világ а XVI. századi Magyarországon (Kőröst Csorna Kiskönyvtár g.) A törököktől egykor átvett harács szavunk eredeti jelentése napjainkig annyira elmosódott, hogy szinte egé­szen feledésbe merült, kik is voltak azok a harács-szedők, akiknek a tevé­kenysége nyelvünkben a harácsolás szó fogalmát megteremtette. Pedig a török hódoltság koráról már eddig is sok színes tanulmány látott napvilágot. Ezek közül legnépszerűb­bek és legismertebbek Takáts Sándor elbeszélései. Ezekben azonban nem annyira a harács-szedőkről és az adó­fizetőkről, mint inkább a „barátságot kereső török és magyar végvári vité­zekről” rajzolt romantikus képet. Szekfü Gyula pedig — a másik túl­zásba esve —, olvasóiban azt a hitet keltette, hogy ahová török lovas lába lépett, ott nem nőtt többé fű. E két szemlélettel szemben, ez a mű az oszmán birodalom történetére és a magyarországi török hódoltság első korszakára vonatkozó isztambuli kuta­tások eredményét bocsátja rendelke­zésre, hogy az olvasó maga alkothasson képet és ítéletet az oly sokat emlegetett török világról. /ös*tev (SS® AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

Next