Kemenesy Ernő: Talajerőgazdálkodás (Budapest, 1959)
II. A talajerőgazdálkodás biotechnikai tényezői
mintegy 5—10%-a legyen a gabonanövények számának. Kivételek a tavaszi kalászosok, de különösen a zab, amely több hüvelyest bír, illetve kíván meg, mert különben elnyomja azokat. Mennél szárazabb a Idíma és mennél jobb erőben van a talaj, annál több legyen a hüvelyesek aránya. A nedves időjárás igen kedvez a hüvelyeseknek, a jó erőben levő talaj pedig inkább a gabonáknak. Ilyen arányokkal a gabonák termésátlaga tapasztalataim szerint nem lesz kisebb a tisztán vetettekénél, és a hüvelyesek magját szinte ingyen nyerjük. A hüvelyeseket csigatriőrrel elég gyorsan elválaszthatjuk. Némi nehézséget jelent nagyüzemi viszonyok között a pannonbükköny gyors elválasztása a búzától, de a kérdés megérdemelné, hogy ennek technikai megoldásával foglalkozzunk. A keverékvetések előnye az ingyenes pillangós vetőmag nyerésén kívül az, hogy a talaj jobb beárnyékolása folytán és a jobb összetételű (kedvezőbb C/N arány) pillangós gyökerek hatására a talaj szerkezete kevésbé romlik le, a növényzet elövetemény-hatása jobb lesz a tiszta vetésű gabonáénál, úgyhogy ez esetben inkább megengedhető, hogy ilyen „befrecskendezett” gabona után gabona következhessél A jobban beért és nyirkosabb tarló megfelelő talajműveléssel tökéletesebben készíthető elő őszi gabona alá, mint egy tisztán vetett gabonatarló. Nagy előnye még a keverékvetésnek az, hogy a termések biztonságosabbak, ingadozásmentesebbek lesznek, mert a két ellentétes igényű növény jobban alkalmazkodik az eltérő időjárási viszonyokhoz, továbbá a gabonákba belekevert hüvelyesek térhódításukkal az esetleg bekövetkező rovarkárok hézagait is szerencsésebben kitöltik. Nagymértékben enyhítik még a gabonafélék talajszerkezetrontó hatását a közéjük vetett herefélék is, ami nyilván kedvező összetételű gyökereiknek tulajdonítható. A keszthelyi kísérleti intézetben végzett vizsgálatok arra mutattak, hogy míg a tisztán vetett tavaszi árpa gyökérmaradvány-szárazanyaga kh.-anként 5,10 q, addig a vörösherével vetetté 16,40 q volt, mégpedig meglehetősen száraz időjárásban. Ez a mennyiségi és nyilván minőségi fölény világosan rámutat a közévetett herefélék talajjavító hatására. A helyileg talaj rontó tulajdonságuk mellett figyelemre méltó hivatásuk a kalászosoknak, hogy alomszalma-, takarmány szalma és pelyva-szolgáltatásukkal erősen hozzájárulnak az üzem szervesanyag-körfolyamatához, de hangsúlyoznom kell, hogy csak bizonyos határig. A határ nagyobb túllépése esetén némileg fokozódik Ugyan a trágyatermelés, de erős regresszivitással, mert a túlzottan almozott trágya erjedési vesztesége mindjobban fokozódik. Ezzel szemben a túlzottan kiterjesztett gabonatermesztés az ismertetett okoknál fogva hátrányos a talajerőgazdálkodásra. E két szemben álló tényező, nevezetesen a gabonafélék talajrontó hatása és a szalmatermelés némi istállótrágyatöbblete szabja meg a gabonafélék területi arányainak helyes irányelveit. De megszabják még az ökológiai adottságok is, amennyiben szélsőségesen száraz éghajlat és szélsőségesen kötött talajviszonyok között (szikes, réti agyag) több gabonát kell termesztenünk, mert ilyen mostoha vízgazdálkodási viszonyok között a kalászosok, de különösen az őszi kalászosok a legbiztosabban termő árutermő növények. A gabona előnye még általában az, hogy korán letakarni, ami lehetővé teszi a talajművelés torlódásmentesebb megszervezését, kötöttebb talajviszonyok között pedig a nagyon is kívánatos nyárvégi istállótrágyázást, továbbá a kedvezőbb időjárási viszonyok bekövetkeztekor elvégezhető alkalomszerű tarlóvetéseket, végül pedig a herefélék közévetését. Mindezeket elsősorban 108