Kemény G. Gábor (szerk.): Tanulmányok a magyar-orosz irodalmi kapcsolatok köréből 3. - Tanulmányok a … irodalmi kapcsolatok köréből 1/3. (Budapest, 1961)
Kámán Erzsébet: Solohov és a szovjet irodalom az 1930-as évek magyar irodalmi kritikájában
lom fejlődésének történetét. Nem véletlen, hogy a 30-as évek elején a kommunista sajtóban nem találunk eredményes kísérletet, amely a szovjet irodalom addigi fejlődésének összegezésével foglalkozott volna. A szovjet irodalomról szóló cikkek jelentős része ebben az időben csupán a szovjet írók egyes műveiről szóló recenzió. A kommunista pártnak, amikor irodalompolitikáját kidolgozta, így nemcsak az ellenséges polgári kritikával, hanem az ellenséges proletkultos nézetekkel is harcolnia kellett. A Sarló és Kalapácsban is olvashatók azok a bíráló megjegyzések, amelyeket a platform-tervezet megvitatásánál a tervezetben megnyilatkozó káros állításokkal kapcsolatban a magyar munkások és az írók tesznek.44 A proletkultos nézetek megsemmisítésében nagy szerepet játszott a Szovjetunió Kommunista Pártjának 1932-ben hozott határozata, amelyet a Sarló és Kalapács 1932 júliusi számában közölt. Ez a párthatározat a szocialista-realista irodalom győzelmét adta hírül a feleslegessé vált kisebb irodalmi csoportosulások és klikkek felett. E határozat és az írói kongresszust előkészítő viták tisztító hatását látjuk a marxista esztétika terén is. A szektás hibák kiküszöbölésében és a szocialista művészet problémáinak tisztázásában Magyarországon nagy szerepe volt József Attilának, az emigráns írók között Zalka Máténak és másoknak.45 József Attila mindig aktív részvevője volt kora irodalmi vitáinak, harcainak. Soha, még a pályája utolsó nehéz éveiben sem fogadja el a „tiszta művészet” eszméjét, ugyanakkor teljes erejével a proletárirodalom meghamisítása ellen küzd. Kezdettől fogva figyelemmel kísérte a magyar írók új csapatának, a népi íróknak tevékenységét. Elvileg bírálja azokat a népi írókat, akiket a fajelmélet a reakció táborába vezet.46 A pártsajtó nagy figyelmet szentelt az erősödő proletárirodalomnak. A kommunista kritikusok felhívták a figyelmet 44 Balogh János: Pár szó a platform-tervezethez. SK 1931. dec. 59—60. Uo.: Határozat (Ady Endre jelentőségének hangsúlyozása a magyar irodalom további fejlődésének szempontjából.) 58—59. — Jancsó Ferenc: Szektárius vonások a proletárirodalomban. Társadalmi Szemle 1931. dec. 211-216. 46 József Attila: Kassák Lajos 35 verse. Korunk, 1931. 9. sz. Zalka Máté: Художественное творчество и „социальный заказ.” Октябрь 1929. 34. sz. József Attila új versei. Korunk, 1931. 5. sz. 46 József Attila: Új szellemi sorozat. Szocializmus, 1935. máj. 198-204. József Attila: Van-e szociológiai indokoltsága az új népies iránynak? Szép Szó, 1937. szept. 172—173.