Kemény G. Gábor (szerk.): Tanulmányok a magyar-orosz irodalmi kapcsolatok köréből 3. - Tanulmányok a … irodalmi kapcsolatok köréből 1/3. (Budapest, 1961)
Lengyel Béla: A magyar írók és a szovjet irodalom az ellenforradalmi korszakban (1919-1944)
Majakovszkij hatása vitathatatlanul érvényesül a fiatal magyar proletárforradalmi költészetben.1942 Gereblyés László egyike azoknak a kommunista költőknek, akik a legnagyobb figyelemmel tanulmányozzák a szovjet irodalmat. A húszas évek derekán Rózsa Richárd ismertette meg az első szovjet irodalmi művekkel.1943 A kommunista erkölcs szelleme ragadja meg elsősorban az egyes művekről szóló ismertetéseiben. Alekszandra Kollontaj A szerelem útjai című, a nő felszabadulását ábrázoló regényéről szólva megállapítja, hogy Kollontaj kitűnő író. „Néha keserű, néha komor, néha igazságtalan is talán, de mindenkor tanító és javító hatású.”1944 A kommunista erkölcsi magasrendűség foglalkoztatja Taraszov-Rogyionov Csokoládéjának ismertetésében is. Igen fontosnak tartja a mű kiadását a magyarországi mozgalom szempontjából. „Mint falat kenyér az éhezőnek, úgy kell nekünk a felemelő, a proletáretikát sugárzó példa.”1945 József Attilával és Radnótival kapcsolatban jeleztük már, hogy a Csokoládénak mennyire pozitív fogadtatása volt a baloldali magyar irodalmi körökben. Szemléletesen tükröződik ebben az 1930 körüli ideológiai helyzet; a regény szektás, etikai szempontból rendkívül problematikus jellegét csak a népfront kibontakozásának éveiben, az 1930-as évek második felében ismerték fel.146 Gereblyés elismeréssel szól Nyeverov Taskend, a bőség városa c. regényéről. Mégis kifogásolja kiadását. „Évek óta egymást érik a fiatal orosz írók sikerei. Miért a legsürgősebb feladat hát az ötéves terv izgalmas időszakában pont ezt a regényt lefordítani? Neverov könyve ma már történelmi érték, amely egy heroikus, de komor korszak emlékét őrzi meg.”147 Nyilvánvalóan nem a mű elavultsága, hanem a fejletlen olvasórétegekre kifejtett negatív hatása miatt szólal fel kiadása ellen. Erenburg Lasik Roitschwantzáról szólva, rámutat arra, hogy ez a mű az író korábbi, már meghaladott anarchisztikus korszakából származik. Jellemzőnek tartja, hogy a magyar kiadók most azokat a műveit adják ki, amelyek már nem tükrözik fejlődésének újabb, világnézetileg tisztult szaka- 112 Lengyel Béla: Majakovszkij Magyarországon a felszabadulás előtt. L.: Magyar—orosz történelmi kapcsolatok. Bp. 1966. 407—421. 143 Gereblyés László közlése. 144 Gereblyés László: Alexandra Kollontay. Wege der Liebe. Együtt, 1927. 4. sz. 29 — 31. 145 Uő.: A Monde magyar könyvei. Korunk, 1930. 6. sz. 476 — 476. 146 Erdős László közlése. 147 Gereblyés László: Neverov: Taskend. Társadalmi Szemle, 1932. 4. sz. 190.