Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1. A-K (Budapest, 1967)
H - Hunyady József, gróf - Hunyady Margit - Hunyady Sándor - Husz Béla
7öi Husz Nagyvilág, 1875. 21. sz.): Kőnig Gyula: H. J. emlékezete (Akad. Ért. 1891). Hunyady József, gróf (Ürmény, 1873. dec. 16.—Bp., 1942. febr. 26.): nagybirtokos, királyi főudvarmester. A bp.-i egy.-en jog- és államtudományi doktorátust tett, majd Ny-és D-Európába utazott. Az I. világháború alatt őrnagyi rangot kapott. A Románia elleni hadműveletekben Károly főherceg mellett volt parancsőrtiszt, 1918. máj.-ban a kir. főudvarmestere lett. Elkísérte a kir.-i családot Svájcba, majd a kir.-puccsokban is részt vett. 1921-ben Madeirába követte IV. Károlyt, akinek halála után a kir.-i családdal Spanyolo.ba ment. 1927-től a felsőház tagja volt. Hunyady Margit (Kisvarsány, 1854—Bp., 1906. aug. 25.): drámai színésznő. Sándor író anyja. 1871-ben lépett színpadra Szathmáry Károly társulatánál, majd nagyobb vidéki színházakban működött. 1889-től a kolozsvári színház, 1896-tól a bp.-i Vígszínház tagja volt, 1873-ban házasságot kötött Szathmáry Árpád színésszel. Főképp szalondarabok hősnőit alakította. írt színdarabot, verseket, cikkeket, lefordította Daudet Sappho c. színművét (Kolozsvár, 1893). — M. Régi világ (színmű, Vígszínház, 1902). — Szi. Hunyady Sándor: Családi Album (Bp., 1934). Hunyady Sándor (Kolozsvár, 1890. aug. 15. —Bp., 1942. okt. 12.): regény- és drámaíró. Bródy Sándor és Margit színésznő fia. Kolozsvárott, majd Bp.-en volt újságíró. A Nyugat-nemzedék utáni írógeneráció egyik kiváló novellaírója, a vidék és a főváros polgárságának éles szemű ábrázolója. Elbeszéléseit a részletek szépsége, a stílus, a nyelv közvetlensége, a felszíni anekdotikus könnyedség mögött rejlő gondolkodó komolyság jellemzi. Számos film forgatókönyvét írta, több novellájából és színművéből film készült Mo.-on, Londonban, és Hollywoodban (Három sárkány, 1936; Lovagias ügy, 1937; Bors István, 1939; Havasi napsütés, 1941; Bakaruhában, 1957). A Feketeszárú cseresznye c. drámájával tűnt fel (1930). — F. tn. Diadalmas katona (novellák, Kolozsvár, 1930); A pusztai szél (színmű, 1931); Lovagias ügy (színmű, 1931); Erdélyi kastély (színmű, 1931); Téli sport (prózai írások, Bp., 1934); A három sárkány (színmű, 1935); Az ötpengó's leány (elb., Bp., 1935); A Vígszínház negyven éve (Bp., 1936); A vöröslámpás ház (novellák, Bp., 1937); Géza és Dusán (r., Bp., 1937); Nemes fém (r., Bp., 1938); A tigriscsíkos kutya (elb., Bp., 1938); Kártyabotrány asszonyok között (r., Bp., 1939); Jancsi és Juliska (r., Bp., 1939); Havasi napsütés (színjáték, 1939); A fattyú (r., Bp., 1941); Nyári zápor (vígjáték, 1941); Magyarországi kaland (elb., Bp., 1942); Egy sötét királyi család (elb., Bp., 1944); A hajó királynője (r., Bp., 1944); Olasz vendéglő (elbeszélésválogatás, Bp., 1956); Razzia az „Arany Sas"-ban (elb., Bp., 1965). — írod. Illés Endre: Krétarajzok (Bp., 1957); Antal Gábor: H. S. emlékére (Magy. Nemzet, 1965. 193. sz.). — Szi. Illés Endre: A Bodeni-tó jegén (Gellérthegyi éjszakák, Bp., 1965). Husz Béla (Poprádfelka, 1892. febr. 3.— Bp., 1954. júl. 15.): botanikus, mikrobiológus, növénypatológus, a mezőgazdasági tudományok doktora (1952). A bp.-i egy.-en biológiai szaktárgyakból tanári képesítést szerzett. 1915 — 1917-ben egy.-i tanársegéd, 1926—28-ban középisk. tanár volt, de kutatásait folytatta. 1922-től a Növényélet- és Kórtani Intézet munkatársa. 1929-től a Kertészeti Tanintézet növénykórtani tanszékének vezetője. 1936-ban a műegy. gazdaságtudo-Hunyadi János (1407 — 1409—1456) Hunyady Sándor Husz Béla