Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1. A-K (Budapest, 1967)
J - József főherceg, József Antal János - József Attila
József 822 Ezeket kir. biztosok igazgatták, avm.-kben kinevezett alispánok működtek. Tervbe vette a nemesek megadóztatását is. Ezt készítette elő a nemesi birtokok összeírása (Conscriptio Josephina), amelyet általános népszámlálás és birtokíelmérés egészített ki. Egyidejűleg igyekezett enyhíteni a jobbágyok nyomorát. 1783-i rendelete szerint a feloszlatott szerzetesrendek földjeit ajánlatos parasztoknak bérbe adni, s új telepes községeket létesíteni. Bár ezek a paraszti bérletek szórványosak maradtak, maga a rendelkezés az országosan tervezett — bevezetésre nem kerülő — robotváltság előkészítését célozta. Ezzel magyarázható, hogy bár az erdélyi román jobbágyok 1784-i felkelését leverte, a jobbágyok mégis ,,jó császár "-ként emlegették. 1785. aug.-i jobbágyrendelete biztosította a jobbágyok szabad költözködését és szabad pályaválasztását. Oktatási és igazságügyi reformjait a felvilágosodás eszméi hatották át. Egységes tankönyveket vezettetett be valamennyi népiskolában, s a tanköteles kort 6 — 12 évben állapította meg. Kimondta a törvény előtti egyenlőség elvét. Az egységes állam létrehozásának célját szolgáló gazdaságpolitikája Mo.-ot továbbra is függésben és alárendelt helyzetben tartotta. Ez a tény s a rendek kiváltságait semmibe vevő abszolutisztikus államigazgatása és németesítő törekvései (a népisk.-ban kötelezővé tette a német nyelv oktatását, majd a közigazgatás nvelvévé is a németet tette, előbb Csehó.- és Morvao.ban 1784-i rendeletével, 1785-től Mo.-on is) heves ellenállást váltottak ki. Külpolitikai nehézségei s a törökök ellen orosz szövetségben indított háborújának kudarcai fokozták az elégedetlenséget. Belgiumban 1788-ban ielkelés tört ki. Mo. is forrongott, a megyék megtagadták intézkedései végrehajtását, s a nemesség egy része a porosz királlyal lépett titkos kapcsolatba. Attól lehetett tartani, hogy a birodalom részekre hull. E körülmények miatt ~ halálos ágyán kénytelen volt reformintézkedéseit — a türelmi rendelet és a jobbágyrendelet kivételével — visszavonni. — írod. Marczali Henrik: Magyarország II. József korában (I—III. Bp., 1882-88). — Szi. Szomory Dezső: II. József császár (dráma, 1918); Németh László: II. József (dráma, Debrecen, 1956). József főherceg, József Antal János (Firenze, 1776. márc. 9.—Buda, 1847. jan. ^.^Magyarország helytartója (1795), majd nádora(i79ó — 1847). II. Lipót 7. fia.Nádorságának ötvenegy évén át mindvégig a bécsi politika szellemében irányította az ország ügyeit, a módszerek tekintetében azonban nemegyszer ellentmondásba jutott az udvarral. A nyílt erőszak alkalmazása helyett az okos megegyezés, előnyös kompromisszumok létrehozása érdekében fáradozott. Sokat foglalkozott kulturális, városrendezési kérdésekkel; nagy gonddal irányította az MNM gyűjteményeinek, életét, mindenekelőtt az egyre bővülő könyvtárnak (OSZK) nagyobb arányú bővítését gondoskodott a könyvállományának korszerű gyarapításáról. Ugyanígy támogatta az MTA működését, amelynek alapításához ő is 10 000 Fttal járult hozzá. E politikának igyekezett megnyerni bátyját, I. Ferencet is. A francia háborúk idején több ízben (1797, 1800, 1809) szervezte és vezette a m. nemesi íelkelést. Személyes gondjának tekintette Pest szépítését. Működése alatt történt a Városliget rendezése, modern kiépítése, a Nemzeti Múzeum és a m. tisztképző Ludovika Ak. épületének felépítése, az 1838-as árvíz utáni Pest helyreállítása. — írod. Domanovszky Sándor: J. nádor iratai (I—III. Bp., 1925 — 35); Domanovszky Sándor: J. nádor élete (I —II. Bp., 1944). József Attila (Bp., 1905. ápr. 11.—Balatonszárszó, 1937. dec. 3.): költő, a forradalmi líra világviszonylatban is kiemelkedő alakja. Apja ^ Áron bánsági béresek gyermeke, kisiparosoknál dolgozó szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála parasztszármazású mosónő. A szülőknek három gyermeke maradt életben, a költő és két nővére, Jolán, aki nála hat és Etel, aki két évvel volt idősebb. A „város peremén", a Ferencvárosban született, gyermekkorát az itteni proletárnegyedben élte le. 1908-ban apja Romániába ment és családjával ettől kezdve nem törődött. A három gyermek eltartása a gyenge testalkatú anyára maradt, aki nem tudott eleget keresni, noha mosást, takarítást és varrást vállalt. Lakbérre gyakran nem telt, tömegszállásokon hányódtak. 1910-ben kénytelen volt két kisebb gyermekét lelencként az Országos Gyermekvédő Liga útján Öcsödre adni paraszt nevelőszülőkhöz. 1912-től újból Pesten élt, alkalmi munkákat vállalt, és közben elvégezte az elemit és a polgári három osztályát. Az I. világháború második felében már rendszeresen verselt, jórészt egy véletlenül kezébe került ^4rfy-kötet hatására. Családja helyzete az anya betegsége és a háború miatt egyre romlott. 1917 végén néhány hetet a tnonori gyermekmenhelyen töltött, de nem bírta elviselni a rideg bánásmódot, hazaszökött. 1918 nyarán egy gyermeknyaraltatási akció révén egy hónapig Abbáziában élt. A Károlyi-forradalmat és a Tanácsköztársaságot nagy lelkesedéssel üdvözölte, megismer-