Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1. A-K (Budapest, 1967)
C - Cillei Borbála - Cillei Hermann - Cillei Ulrik
287 Ciliéi egészségügyi viszonyai (Sárospatak, 1871); Magyarország gyógyhelyei és ásványvizei (Sátoraljaújhely, 1885); A magyar fürdőkről (Bp., 1886); Araneae Hungáriáé (Bp., 1892—97); Az egészségügyre vonatkozó törvények és rendeletekgyűjteménye (Bp., 1895). — írod. Henszelmann Aladár: Ch. K. dr. emlékezete 1836 — 1909 (Népegészségügy, 1943. I. sz.); Frisnyák Sándor: Ch. K., a tudós és ismeretterjesztő (Borsodi Szle, 1964. 1. sz.); Boros Ádám: Ch. K. mint botanikus (Borsodi Szle, 1964. 2. sz.). Ciliéi Borbála (1392—Melnik, 1451. júl. 11.): királyné, Zsigmond király felesége, Ciliéi Hermann leánya. Zsigmond 1401-ben jegyezte el, a házasságkötés azonban valószínűleg csak 1405-ben következett be. 1405. dec. 6-án ~t m., majd 1414. nov. 18-án Aachenben német királynévá koronázták, cseh királynévá huszitaellenes magatartása miatt csak 1437-ben. 1419-ben Zsigmond Várad mellé száműzte házasságtörése miatt. 1424-ben kibékültek. Zsigmond örökösödésre vonatkozó rendelkezését ~ meg akarta hiúsítani, s veje, Albert helyett Ulászló lengyel kir.-nak akarta a m. és a cseh koronát biztosítani. A Ciliéi Ulrik segítségével szőtt összeesküvés felfedezése után elfogták. Fogolyként kísérte Zsigmond holttestét a temetésre. Albert később szabadon bocsátotta. Cseho.ban telepedett le, s ott ismét Albert ellen foglalt állást. Újabb elfogatása elől Lengyelo.-ba menekült, s így a cseh—lengyel háborúság egyik okozója lett. 1441-ben tért vissza Cseho.-ba, ahol Melnik várában élt haláláig. Ciliéi Hermann (1360 körül —Pozsony, 1435. okt. 13.): 1406—08 és 1423—35 között horvát és szlavón bán. ~ Hermann és Tvartko bosnyák király nővérének, Katalinnak fia, a stíriai Saneck vár ura, Cilii grófja. Unokatestvére, ~ Vilmos halála (1395) után a ház feje. Mo.-on első alkalommal a nikápolyi csata (139Ó) után járt, amikor hazakísérte Zsigmondot. 1397-ben már részt vett a m. nagybirtokosok pártharcaiban: ifj. Garai Miklóssal együtt ~ gyilkolta meg a Lackfiakat. Igazán nagy szerephez Zsigmond fogsága alatt jutott, amikor Garaival összekovácsolta a siklósi ligát, egyik leányát Zsigmondhoz,, a másikat Garaihoz adva, a kir. apósa és legbelsőbb tanácsadója lett. Széles körű hatalmat gyakorolt. 1402-ben Vencel császárt őrizte fogságában, az 1403-i felkelés után Zsigmondnak megtorlást tanácsolt, részt vett az 1412 — 13-í velencei hadjáratban, majd közvetítőként létrehozta az 1413. ápr. 28-i békét. 1414-ben Zsigmond kíséretében részt vett a konstanzi zsinaton. Az általa alapított karintiai pettriachi kartauzi kolostorban temették el. Ciliéi Ulrik (1406 —Nándorfehérvár, 1456. nov. 9.): ~ Frigyes és Frangepán Erzsébet fia. Brankovics György leányával, Katalinnal kötött (1432 körül) házasságot. Először 1431-ben szerepel, amikor Zsigmond a Velence elleni sereg vezérének nevezte ki, 1436. nov. 30-án pedig apjával együtt német birodalmi hg.-i rangra emelte. Ettől kezdve ~ apját háttérbe szorítva vezette háza politikáját. Részt vett ~ Borbála Zsigmond és Albert elleni összeesküvésében; emiatt az udvarból menekülnie kellett. Később rövid ideig Albert cseho.-i helytartója volt (1437 — 38). Albert halála után a Gdnj/akkal együtt Erzsébet, ill. V. László mellé állt. Győrben Rozgonyi Simon ostrom alá vette és a szökni próbáló apjával együtt elfogta, 1440. ápr.—nov. között Budán fogságban volt, ahonnan színleg Ulászló pártjára térve szabadult ki. A várnai csata után újra Cholnoky Viktor Chorin Ferenc (1842 — 1925) Chyzer Kornél