Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1. A-K (Budapest, 1967)
C - Cinka Panna - Clair Ignác - Clair Vilmos - Clark Ádám - Clostein Simon - Coberus Tóbiás, Kober - Comenius Ámos János, eredeti nevén Jan Amos Komensky
Cinka 288 befolyásos lett. Hatalmi törekvései miatt ellentétbe került Hunyadi Jánossal, akinek kormányzóvá választását sikertelenül igyekezett meghiúsítani. A rigómezei csata után Brankoviccsal arra kényszerítette Hunyadit, hogy leányát Hunyadi László jegyezze el. De ezt a győzelmét nem tudta kiaknázni, s az ellentéteket az 1451-ben kötött szerződés (melynek értelmében leányát Hunyadi Mátyás vette volna el) sem szüntette meg. 1452. szept. i-én késznyerítette III. Frigyest V. László kiadására. Ez volt pályájának tetőpontja. A még gyermek kir.-ra igen rossz hatással volt. Hatalmát 1453-ban az osztrák rendek törték meg, s amikor egy év múlva újra visszaszerezte azt, csupán az osztrák ügyekben lett teljhatalmú, a m. ügyekben Hunyadi, a csehekben Podebrad György befolyását nem szüntethette meg. Hunyadi halála (1456. aug. 11.) után elérkezettnek látta az időt, hogy Mo.-on az egyeduralmat megszerezze. A futaki ogy.-en 4000 német keresztessel jelent meg és sorra magára ruháztatta Hunyadi János és László tisztségeit. Ezután V. Lászlóval együtt Nándorfehérvárra ment, ahol Hunyadi László és Szilágyi Mihály hívei megölték. Ciliiben temették el. — Szi. Vörösmarty Mihály: Czillei és a Hunyadiak (dráma, Pest, 1844). Cinka Panna: -+• Czinka Panna Clair Ignác (Milánó, 1794. aug. 2.—Pest, 1866. okt. 4.): francia származású tornatanár és vívómester. Isk.-it Milánóban és Párizsban végezte. Katonai pályára lépett és mint gárdatiszt részt vett Napóleon több hadjáratában. A gárda feloszlatása után Ausztriában céllövészetet, tornát és vívást tanított. 1826-ban Pestre költözött és magánjellegű testgyakorlóisk.-t nyitott. Intézete — melyben fiúkat és leányokat egyaránt tanított — 1839-ben részvénytársasággá alakult és Pesti Gymnastikai Rt., Pesti Nemzeti Testgyakorló Egylet, Pester Gymnastische Schule, Pesti Testgyakorló Egylet elnevezések alatt 1866-ig működött, amikor egyesült a Bakody Tivadar által alapított Pesti Tornaegylettel. — írod. Zimányi József: Testgyakorlattan (Pest, 1863); Földes Éva: Fejezetek a magyar testnevelés történetéből (Bp., 1956). Clair Vilmos (Pest, 1858. máj. 21. —Budaliget, 1951. febr. 4.): újságíró, párbajszakértő. ^ Ignác fia. A bp.-i egy.-en végzett jogot. Több fővárosi lap munkatársa(Magyar Lapok, Budapest, Függetlenség), ill. szerk.-je volt (Szikra c. élclap, Társalgó c. szépirodalmi és kritikai hetilap Bayer Ferenccel együtt, Magyarország stb.). 1899-től Nyitrán élt mint a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület főtitkára. 1925 — 35 között a pesthidegkúti tüdőbetegintézet gondnoka. Nevét párbajkódexével tette ismertté. — F. m. Párbajcodex (Bp., 1897, 29. kiadása Bp., 1944); Magyar párbajok Attila hun király idejétől 1925. év végéig (I—II., Bp., 1930). Clark Ádám (Edinburgh, Skócia, 1811. aug. 14.—Buda, 1866. jún. 23.): angol mérnök. 1834-ben Széchenyi Istvánnal jött Mo.ra a Duna szabályozásához szükséges gépek felállítása végett, majd visszatért hazájába. 1839-ben megbízást kapott névrokonától, Tierney William ~től, a Lánchíd tervező főmérnökétől a híd felépítésének vezetésére, amit 1842—49 között hajtott végre. Mo.-on telepedett le. 1847-ben az orsz. közlekedési bizottság tanácsadója, 1848-ban Széchenyi mellett a közmunkák min.-ának műszaki tanácsosa volt. A szabadságharc idején, mikor Hentzi osztrák tábornok szorult helyzetében fel akarta robbantani a Lánchidat, ~ kinyittatta a Duna és a Lánchíd lánckamrái közt levő zsilipeket, a szivattyúkat pedig összetörette. A lánckamrákhoz így nem lehetett hozzáférni, ezért Hentzi a puskaporos hordókat magára a hídra rakatta. Máj. 21-én a hordókat felrobbantották, de a hídban nem sok kárt tudtak tenni, 1852-ben megtervezte a budai alagutat, s azt 1857-re elkészítette. — M. Einige Worte über den Bau der Ofner-Pesther Kettenbrücke (Pest, 1843). — írod. Lipthay Sándor: Gr. Széchenyi István műszaki alkotásai (Bp., 1896); Zelovich Kornél: Széchenyi mérnöki alkotásai (Monum. Hung. Technica 2., Bp., 1921); Farkas Elemérné: C. Á. (Budapest, 1966. 3. sz.). — Szi. Lengyel József: Három hídépítő (történelmi esszé, Bp., 1960). Clostein Simon (14. sz.): orvos, a Zsigmond által 1388-ban alapított óbudai egyetem orvostanára. A konstanzi zsinaton Zsigmond kíséretéhez tartozott. — írod. Schultheisz Emil —Tardy Lajos: Die Budapester Universitát und ihre Vorfahren (Die Waage, 3- 1963). Coberus Tóbiás, Kober (Görlitz? —Sopron, 1625): tábori orvos. Helmstedtben avatták orvosdoktorrá 1595-ben. A m. — török háború tartama alatt több mint hét évig tábori orvos a császári hadseregben. A háború végeztével Sopron város rendes fizikusa. Az első rendszeres tábori orvostani munka szerzője hazánkban. — F. m. Observationum medicarum castrensium Hungaricarum decades. . . (Helmstadii, 1685). Comenius Ámos János, eredeti nevén Jan Amos Komensky (családi neve az újabb kutatások szerint Szeges) (Magyarbród, Morvao.,