Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1. A-K (Budapest, 1967)
K - Károlyi Zoltán - Károlyi Zsuzsánna - Kárpáthy Jenő - Kárpáti Aurél - Kárpáti Kelemen - Karpe Mihály - Karsai Sándor
Károlyi 872 Gazdaszövetséget. Elősegítette a szövetkezeti mozgalom kibontakozását. Ugyanebben az évben saját költségén Újpesten kórházat építtetett. 1898-ban megalapította a Hangya Szövetkezetet. 1884 —89-ben a Szent István Társulat elnöke. — F. m. Terménykivitelünk és a vízi utak (Bp., 1881); Néhány szó a magyar munkáskérdésről (Bp., 1895); Szervezkedés és szövetkezés (Bp., 1899); A telepítés kérdéseihez (Bp., 1900). Károlyi Zoltán (Pécs, 1905. máj. 7. — Bp., 1966. febr. 10.): mérnök, aműszaki tudományok kandidátusa (1950). Oklevelét 1928-ban a bp.-i műegy.-en megszerezve előbb vállalati, majd társulati mérnökként működött. 1936-tól a sátoraljaújhelyi, 1939-től a győri folyammérnöki hivatalnál, ill. Vízügyi Igazgatóságnál a folyamszabályozási csoport vezetője. 1954-től a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) főmunkatársa. A természetes vízfolyások hidraulikájának kiváló művelője; különösen a medermorfológiai vizsgálatok terén ért el jelentős eredményeket. E kutatásokkal kapcsolatban tervezte külföldön is használt hordalékfogó berendezését. Kutatásainak másik területe az árvízvédelemmel kapcsolatos. Jelentősek vízrajzi és vízépítéstörténeti tanulmányai is. — F. m. Kísérletek hordalékfogóval (Vízügyi Közi. 1947); A hordalékmozgató erők meghatározása természetes vízfolyásoknál (Vízügyi Közi. 1949); Töltésezett folyóink mértékadó drvízszinei és az árvizekre vonatkozó tanulmányok eredményei (VITUKI Tanulmányok és kutatási eredmények. 3. sz. Bp., 1957); Az 1965. évi dunai árvíz hidrológiai okai és lefolyása (Vízügyi Közi. 1966); A magyar vízszabályozások története (Károlyi Zsigmonddal és Vázsonyi Ádámmal; Bp., 1967). — írod. Lászlóffy Woldemár: dr. K. Z. (Vízügyi Közi. 1966.; Károlyi Zsuzsánna (1585—Kolozsvár, 1622. máj. 13.): nagybirtokos család sarja, 1605-től Bethlen Gábor fejedelem felesége. Kárpáthy Jenő (Debrecen, 1870. jan. 4.— Bp., 1950. máj. 25.): festő. Székely Bertalan tanítványa volt Bp.-en, majd Párizsban és Brüsszelben folytatta tanulmányait. Innen az I. világháború kitörésekor tért haza. Gyűjteményes kiállítása volt 1919-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1924-ben a Műcsarnokban, 1940-ben Debrecenben (Szüle Péterrel). Realisztikus meglátású plein air képeket festett. — F. m. Esős idő, Dunaföldváron, Tavasz (az MNG-ben vannak). Kárpáti Aurél (Cegléd, 1884. dec. 5.—Bp., 1963. febr. 7.): író, kritikus, Kossuth-díjas (1960). Az esztergomi tanítóképző elvégzése után Bp.-re került. A Magyar Szemlébe, a Hazánk c. napilapba, az Uj Időkbe verseket, kritikákat írt. 1912 —15-ben a Hét állandó munkatársa, 1910-ben Halasi Andorral együtt megindította és szerk. a. Kritika c. folyóiratot. Az I. világháború alatt előbb a Déli Hírlap, majd A Nap szerkesztőségében dolgozott, 1922-től a Pesti Napló munkatársa volt egészen a lap megszűntéig. Számos cikket írt a Nyugatba is. A felszabadulás után több napilap és folyóirat közölte írásait. Mint kritikus jelentős szerepet játszott a korabeli irodalmi és színházi életben. — M. Az én örökségem (versek, Bp., 1909); Budai képeskönyv (elb., Bp., 1913); Három régi esztendő (r.,Bp., 1918)-, A bihari remete (elb., Bp., 1920); Kaláris (versek, Bp., 1921); A nyolcadik pohár (r., Bp., 1927) stb. Jelentősebb tanulmánykötetei: A búsképű lovag (Bp., 1920); A kételkedő kritikus (Bp., 1928); A menekülő lélek (Bp., 1935); A színház drámája (Bp., 1947); Kultúra haláltánccal (Bp., 1947); Örök Shakespeare (Bp., 1948); Főpróba után (Bp., 1956); Színház (Bp., 1959); Tegnaptól máig (Bp., 1961). — írod. Hegedűs Géza: Gyászsorok K. A.-ról (Élet és írod. 1963. 6. sz.); Illés Béla: A búsképű lovag (Élet és írod. 1963. 7. sz.). Kárpáti Kelemen (Rábaszentmárton, 1859. aug. 4. —Szombathely, 1923. febr. 21.): premontrei kanonok, tanár, tankönyvíró. 1878-ban a csornai premontrei rendbe lépett. Győrben és a bp.-i egy.-en hallgatott teológiát, ill. klasszika-filológiát. 1882-ben szentelték pappá, és egy ideig préposti szertartó volt Csornán. 1883-tól a szombathelyi kir. kat. főgimn. tanára; 1890-től a Vas megyei Régészeti Egylet titkára és Évkönyveinek szerk.-je. Székesfehérvári tankerületi főigazgató. Több közleményben foglalkozott Savaria római kori történetének kérdéseivel. — F. m. Szombathely — Savaria rendezett tanácsú város monográfiája(l—ll.Szombathely,i894)! Q- Horatius Flaccus válogatott ódái és epodosai (prózai fordítás magyarázatokkal, Szombathely, 1899) Szemelvények Curtius Q. Rufus Macedón Nagy Sándor története c. művéből (Bp., 1901). Karpe Mihály (1730 körül —1790 után): mérnök, térképész, a 18. század legjelentősebb hazai térképíróinak egyike. Munkássága a Mikoviny-isk. hatását mutatja. 1757-től kamarai mérnök. Az 1750 — 1790 közti időből számos térképe maradt fenn az ország legkülönbözőbb részeiről. MunKáit az Orsz. Levéltár őrzi. — írod. Fodor Ferenc: Magyar vízimérnökök . . . (Bp., 1957). Karsai Sándor (Pest, 1868. márc. 8.—Bp., 1926. okt. 15.): jogász, államtitkár. Németo.-i egy.-eken tanult. 1892-től a belügymin.