Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (Budapest, 1994)
A - Ábrahám Ambrus
3 Ábrahám drámáját a Békés megyei Jókai Színház tűzte műsorára (1965. máj. 21.). 1970-tőlaz Operaház bízta meg feladatokkal, megjelent Operakalauz c. munkája, operakritikákat és cikkeket írt operaénekesekről. 1971-től 1975-ig a Vidám Színház ig.-ja volt. Ebben az időben a rádióban és a televízióban bontakozott ki egyedi személyisége. 1978-tól Négy Évszak címen lapot indított és szerk. 1985-ig. 1987-től haláláig a Pallas Lap- és Könyvkiadó főszerk.-je volt. Főleg angol klaszikusokat fordított. Magyarra fordította Chaplin My autobiography c. önéletrajzát (1967). —F. m. Indulatos utazás (tanulmányok, cikkek, válogatta Czine Mihály, Bp., 1957); Párbeszéd a szenttel (elbeszélések, Bp., 1960); Saulus vagy Paulus (esszék, tanulmányok, Bp., 1968); Nyomozás (színművek, önéletrajzi írások, Bp., 1970); Úton-útfélen (karcolatok, Bp., 1976);Negyedik negyed (önéletrajzi írások, Bp., 1981); Tündöklések, bukások (operakritikák, Bp., 1983); Arcok, képek, önarcképek (emlékezések, karcolatok, Bp., 1985); Emlékezetem pályája (I—II., visszaemlékezések, Bp., 1987); Fondorlatok (Bp., 1988); Indulás, érkezés (esszék, cikkek, kritikák, Bp., 1990). - írod. Erki Edit: Az Élet és Irodalom látogatóban A. B.-nál (Élet és írod., 1969. 17. sz.);GalsaiPongrác: A. B. (G. P.: 12 +1 fő. Szabálytalan arcképek, Bp., 1978); Feuer Mária: A. és a Muzsika (Kritika, 1984. 1. sz.); Lukácsy András: A. B. svédasztala (Élet és írod., 1990. 36. sz.). Ábrahám Ambrus (Tusnád, 1893. nov. 20.-Bp., 1989. jan. 11.): zoológus, ideghisztológus, az MTA tagja (1. 1945, r. 1960), Kossuth-díjas (1953). Egy.-i tanulmányokat abp.-i tudományegy. természetrajz-földrajz szakán (1915-18) végzett, 1919-ben szerzett középisk. tanári oklevelet. I9i7-tőlabp.-itudományegy. -en tanársegéd, 1918-tól adjunktus. Egy.-i doktori címet 1922-ben kapott, 1926-ban A gerinces állatok szövettana tárgykörben magántanár. 1934-től a szegedi tanárképző főisk. r. tanára, 1936-tól c. ny. rk. tanára. 1940-től 1967-ig a szegedi egy. általános és összehasonlító állattan tanszékvezető egy.-i tanára, az egy. Általános Biológiai Intézetének ig. -ja. 1967-től a szegedi Állatszervezettani és Állatrendszertani Intézet tudományos kutatója. Idegszövettaniés idegélettanikérdésekkel foglalkozott, mikrotechnikai eljárásokat tervezett az idegek tanulmányozására. Jelentősek a vérerek beidegzésére, az intracardialis idegekre, a hallóidegekre vonatkozó öszszehasonlító kutatásai. Az MTA tagságán kívül az indiai Zoológiai Akad., a londoni Kir. Orvosi Társ., a Nemzetközi Ideganatómiai Akad. fogadta tagjai sorába, a Magy. Biológiai Társ., több MTA bizottság elnöke, számos hazai és külhoni társ. t., r. és 1. tagja volt. AJózsef Attila Tudományegy. t. doktorrá (1982) fogadta. Számos szegedi szakmai egy.-i lap mellett szerkesztette az Acta Biol. Hung. (1952-60), az ActaZool. Hung. (1965-) c. folyóiratokat, számosnak szerkesztőbizottsági tagja volt. Közel félszáz alapvetésnek számító szakmai közleménye és könyve elsősorban idegen nyelveken (német, angol, francia) jelentek meg.- F. m. Az állati szervezet őrei a környezetben (Bp., 1931); Az állatok szerepe a gyógyászatban (Pápa, 1932); Bevezetés az állatok szervezettanába (Szeged, 19 $o)\Bevezetés az állatok szervezettanába (Szeged, 1951); Összehasonlító állatszervezettan (I—II. köt., Bp., 1964); Microscopic innervation of the heart and blood vessels in vertebrates including man (Bp.-Oxford, 1969); Anatómia, élettan (Bende Sándorral és Megyeri Jánossal, Bp., 1973, 1979); Icono-