Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (Budapest, 1994)
E - Endrédy Kálmán Vendel, Hadarits - Endrényi Ferenc - Endrey Mihály
219 Endrey (Az ember, aki járva jár). Versei jelentek meg a Korunk ban, a Napkeletben. Könyvismertetéseit a Korunk és az Igaz Szó közölte. Temesvárt 1919-ben két időszaki kiadvány társszerk.-je (Ébredj!; Szemle). 1924-25-ben Andreas álnév alatt élclapot szerk. (Fajankó). A Hétben jelent meg nemzedéki emlékiratának egy részlete: írók a vihar előtt (1978. 18. sz.). 1919-től több irodalmi társaság tagja, ill. főtitkára volt (temesvári Arany János Társ.; Erdélyi Helikon; Kemény Zsigmond Társ.). Műfordításai 1963-ban jelentek meg (Marcel Breslasu: Ének a csudafárul). - F. m. Válogatott versek (Bukarest, 1957): Legszebb versei (Majtényi Erik előszavával, Bukarest, 1964); Versek (Méliusz József bevezetőjével, Bukarest, 1965); Őszutóm versei (Temesvár, 1972); Görzi elégiák (versek, Bukarest, 1978). -írod. Bodor Pál: Konok hűség (Igaz Szó, 1968. 6. sz.); Kovács János: Őszből szőtt tavasz (Utunk, 1973.12. sz.); Szekernyés János: Ember a csillagok alatt. Beszélgetés E. K.-lyal (A Hét, 1978. 18. sz.); Majtényi Erik: E. K. portáján (Előre, 1978. ápr. 23.); Nekrológ (Utunk, 1988. 8. sz.). Endrédy Kálmán Vendel, Hadarits (Fertőendréd, 1895. jan. 19.-Pannonhalma, 1981. dec. 29.): ciszterci szerzetes, tanár, zirci apát. Földműves családban született. Középisk.-it Sopronban és Győrött végezte, orsz. versenyeket nyert fizikából. Érettségi után mint győri papnövendék tanulmányait a bp.-i egy. hittudományi karán folytatta, közben 1917-ben belépett a ciszterci rendbe. 1919-ben pappá szentelték. 1920-ban a bp.-i egy.-en matematika-fizika szakon diplomát szerzett. 1920-1939 között a rend budai gimn.-ában matematika- és fizikatanár. Sárközy Pállal és Lovas Ambróval átdolgozta Mérey Gyula mennyiségtani tankönyveit (Mennyiségtan tankönyvek sorozat, Bp., 1939). 1927-1929-ben a rend részéről ő ellenőrizte az új Szent Imre Gimn. (ma József Attila Gimn.) építkezéseit. Utolsó tanári évében (1938-39) gimn.-i ig. és házfőnök is volt. 1939 tavaszán, Werner Adolf halála után a mo.-i ciszterciek Zircen megválasztották apátjuknak. A háború következményei, valamint a rend mezőgazdasági és ipari üzemeinek elvesztése (1945) ellenére a rend öt gimn.-a maradéktalanul betöltötte feladatát az államosításig (1948). 1950-ben, amikor a kormányzat kiürítette a rendházakat, utolsóként hagyta el a zirci apátság épületét (okt. 25.). Négy nap múlva Bp.-en letartóztatták, majd 1951-ben a Grószjózsefkalocsai érsek ellen indított konstrukciós perben 14 évi szabadságvesztésre ítélték. 1956. nov. i-jén szabadult, majd fél évre ismét börtönbe került. 1957-től élete hátralévő részét Pannonhalmán a szerzetesek szociális otthonában töltötte. Zircen az apátsági templomba temették. - írod. Cistercienser Chronik (Bregenz, 1952.18-19. sz.); Szolgálat (Eisenstadt, 1982. 53. sz.); Havasi Gyula: Magyar katolikusok szenvedései 1944-1989 (Bp., 1989). Endrényi Ferenc (Temesvár, 1919. júl. 5.-Bp., 1979. márc. 1.): levéltáros. Jogi tanulmányokat folytatott Bp.-en, majd Pécsett, ahol 1943-ban szerzett doktorátust. 1943-45-ben katonai szolgálatot teljesített, hadifogságba került. Hazatérése után, 1953-ig a főváros VIII. és IV. ker. anyakönyvi hivatalánál anyakönyvvezetőként működött. 1953-tól 1957-igaLevéltárakOrsz. Központj ának munkatársaként a háborúban elpusztult anyakönyvek pótlási munkálatait irányította, később fő feladata központi levéltári nyilvántartások vezetése volt. 1957-től 1975-ig a Pest Megyei Levéltár ig.-h.-eként dolgozott, ahol az 1867-1980 közötti időszak megyei történeti iratanyaga feldolgozásának munkálatait vezette. 1975-től haláláig a Művelődési Min. Levéltári Igazgatóságának főelőadója volt. Társszerkesztőként vett részt a Magyar állami levéltárakfondjegyzékelll. (Bp., 1962) és a Levéltáriismeretekkézikönyve (Bp., 1980) c. kiadványok megjelentetésében - írod. Nekrológ (Levéltári Közi., 1979). Endrey Mihály (Bp., 1905. nov. 2.-Apostag, 1977. júl. 4-):r. k. püspök. A váci piarista gimn.-ban tett érettségi után 1923-tól 1928-ig Innsbruckban ajezsuita teológiaiak, hallgatója volt, ahol teológiai doktorátust szerzett. 1928-ban Vácott szentelték pappá. 1928-tól I93°-ig a Szent József Intézetben, 1930-tól a Váci Papnevelő Intézetben volt prefektus és hitoktató. 1936-ban püspöki titkárrá, 1937-ben t. pápai kamarássá nevezték ki. Ezekben az években lelkipásztori munkát is végzett Vácott és Sződligeten. 1941 -ben ő lett az egyházmegye elemi isk.-inak főtanfelügyelője. 1943-44-ben szerk. a Vácegyházmegyei Papok Közlönye c. folyóiratot. 1946-ban kanonok lett, 1948-ban az Actio-Catholica orsz. ig.-ja. 1950. nov. 20.-án XII. Pius pápa egri segédpüspökké nevezte ki. Mindkét hivatalát 1957. febr. 9-ig látta el, Grás^rjózsefkalocsai érsek őt nevezte ki az esztergomi főegyházmegye élére speciális delegátusnak, teljes megyéspüspöki jogkörrel. 1958. szept.-ben felmentését kérte, és a Szob közelében lévő vámosmikolai plébániára vonult vissza, ahol öt évet töltött. 1964-től Bp.-en élt, 1972-ben VI. Pál pápa pécsi segédpüspökké nevezte ki. 1975-ig működött Pécsett. Ekkor váci megyéspüspök lett, de e hivatalát már súlyos betegen látta el. A váci 1