Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (Budapest, 1994)
F - Fábik József - Fabinyi Andor, Andrew Fabinyi - Fábri Károly Lajos - Fábry Edit - Fábry Viktor - Facsinay László
235 Facsinay 19. sz.); Székelyhídi Ágoston: F. Z. (Alföld, 1983. 7. sz.); Antall István: F. Z. emlékezete (Új Aurora, 1986. 1. sz.); Antal Miklós: EmléksorokF. Z.-ról (Pedagógiai Műhely, 1986. 2. sz.); Futaki László: F. Z. Emlékülés Nyíregyházán (Könyvtáros, 1987. 1. sz.); Az irodalom „mindenese" F. Z. (Antal Miklós, Gyurkovics Tibor, Katona Béla írásai, Olvasó Nép, 1988. 1. sz.). - Szi. Bihari Sándor: A hat nap és a hetedik; Kérés (B. S.: Summa, Vál. és új versek, Bp., 1988). Fábik József (Baja, 1916. febr. 23.-Bp., 1980. dec. 24.): kőműves, Kossuth-díjas (1950). A polgári isk. elvégzése után Baján kőműves tanonc lett. 1949-ig a bajai Szakszervezeti Építő Vállalatnál, 1949-51-ben a Magy. Gyárépítő Vállalat mohácsi építkezésén, majd a Dunai Vasmű építkezésén dolgozott. 1950-ben a sztahanov-mozgalom hazai kezdeményezője, valamint elteijesztője. 1951-53-ban elvégezte a Gazdasági és Műszaki Akad.-t; 1953-54-ben az Építőipari Művezetőképző Iskola ig.-ja. 1954-től halálig az Április 4. Magasépítő és Szerelőipari KTSZ elnöke. Megkapta a 48-as Díszérmet (1948). Fabinyi Andor, Andrew Fabinyi (Bp., 1908. dec. 27,-Sidney, 1978. júl. 25.):könyvkiadó. 1933-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett a bp.-i tudományegy.-en. 1933-tól angol kiadóvállalatok mo.-i képviselője. 1939-ben Ausztráliában telepedett le, ahol könyvkiadó-vállalatok ig.-ja, igazgatósági elnöke és vezérig.-ja. Nagy számú szakegyesület elnöke volt. 1969-től vezérig, -j a a Pergamon Press Australia kiadóvállalatnak és fiókvállalatainak. 1969-től az UNESCO Ausztráliai Orsz. Tanácsadó Bizottsága Sajtó- és Kiadóbizottságának, 1970-től az ausztráliai UNESCO Hírközlési Bizottságnak (ausztráliai távirati iroda) elnöke. Több brit birodalmi rendjel tulajdonosa volt. Fábri Károly Lajos (Bp., 1899. nov. 18.-Delhi, India, 1968. júl. 7.): orientalista, régész, művészettörténész. Főiskolai tanulmányait a pécsi egy.-en végezte. 1927-1932-ig az Institut Kern titkára volt Leidenben (Hollandia); e minőségében részt vett az indiai archeológia bibliográfiai évkönyvének szerkesztésében. 1931-től Stein Aurél felkérésére a British Museumban dolgozott. 1932-1937-ben tagja volt Stein Aurél perzsiai expedíciójának. A perzsiai ásatások után Rabindranáth Tagore meghívására indiai egyetemekre került m. vendégprofesszorként. Később a lahorei múz. ig.-ja volt. Az indiai régészet után művészettörténettel foglalkozott, ő honosította meg Indiában a műkritikát. Számos könyve és tanulmánya jelent meg angol és francia nyelven. 1959-ben tartott először előadásokat Európában: Párizsban, Essenben, Oxfordban, Németo. és Hollandia több városában, 1962-ben Olaszo.-ban, Svájcban és Jugoszláviában. Ugyanakkor járt Mo.-on is, a bp.-i Fészek Művészklubban tartott előadást. - M. Az értelemvizsgálat módszerei (Pécs, 1927); WilliamJames. Egy filozófus arcképe (Pécs, 1928). - írod. Bethlenfalvy Géza: Charles Louis Fabri. His life and works (Új-Delhi, 1980). Fábry Edit (Bp., 1923. jún. i.-Bp., 1990. okt. 20.): operaénekesnő (szoprán), énektanár. Tanulmányait a Fodor Zeneisk.-ban kezdte, majd Berlinben T. Lemnitzé sF. Leider irányításával fejezte be (1950-52-ben). 1947-48-ban a bp.-i Operaház ösztöndíjasa, 1950-52 között a berlini Staatsoper stúdiójának magánénekese. 195 5—60-ban az Országos Filharmónia szólistája. 1957-59-ben a drezdai Staatstheater, 1960-62 között a Fővárosi Operettszínház magánénekese. 1964-től a Bartók Béla Zenei Szakisk., 1974-től a bp.-i Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisk. tanára. Mint szólista az opera és operett terén éppúgy otthon volt, minta daléneklésben. Mint pedagógus kiváló tanítványokat nevelt fel. -F. sz. Verdi: Az álarcosbál (Oscar), Traviata (Violetta), Leoncavallo: Bajazzók (Nedda), Suppé: Boccaccio (Fiametta), Zeller: A madarász (Postás Miller). Fábry Viktor (Késmárk, 1884. dec. 23.—Epeijes, 1940. jún. 14.): író, szerkesztő, ev. lelkész. 1907-ben fejezte be tanulmányait az eperjesi ev. teológiai ak.-n. 1907-08-ban segédlelkész Iglón, 1908-1917 között kolozsvári lelkész. 1918-tól a német-m. ev. egyházközösség lelkésze Epeijesen. Szerk. az eperjesi Gyülekezeti Eletet (1918-22), a rozsnyói Evangélikus Lapot (1923-37; felelős szerk., 1937-38); a lőcsei Népünket (1922-23), a Rozsnyón megj elent Orgonaszó (1927-3 8) és Luther (1934-38) c. lapokat. 1938-ban a Sáros megyei m. nemzeti tanács Mo.-hoz való csatlakozásának egyik kezdeményezője. A Felvidék újkori történetének kérdéseivel foglalkozott. - F. m. Sáros megye utolsó 48-as honvédtisztje ravatalánál (Epeijes, 1914); Híven mindhalálig (történelmijáték, Galánta, 1931). Facsinay László (Aknaszlatina, 1909. márc. 28.-Bp. 1985. febr. 16.): geofizikus, kandidátus (1966), Kossuth-díjas (1953). 1933-ban szerzett matematika-fizika szakos tanári oklevelet a bp.-i tudományegy.-en. A MAORT (Magy. Olajipari Rt.) alkalmazásába került és bekapcsolódott a dunántúli geofizikai kutatásokba. 193 8-ban a Graz környéki Eötvös-inga méréseket irányította. Külföldi