Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (Budapest, 1994)

G - Gábor László - Gábor Pál - Gábor Péter - Gábor Zoltán

Gábor 284 köz- és ipari épületek tervezésével foglalko­zott: családi házakat, villákat, bérházakat, la­kótelepet, szerelőcsarnokokat, műrost gyári épületeket, karosszériagyárat, vegyipari épít­ményeket, gyógyszergyárat tervezett. Mint­hogy eredetileg festő szeretett volna lenni, e pályakezdő években grafikai, képzőművé­szeti tevékenységet is folytatott: plakátokat, könyvillusztrációkat, színpadképeket is ter­vezett. 194 5 után tervező építészként a háború okozta károk helyreállításán, új épületek ter­vezésén dolgozott (Kül- és Belügymin. szék­háza, Hungária Vegyiművek stb.). 1948 márc.-ában lépett áll. szolgálatba: a Hazai Ma­gas- és Mélyépítő Rt. kirendelt vállalatveze­tője lett, ezévjúl.-ában az Építésügyi Min.-ba (ÉM) került főosztályvezetőnek. 1949-ben vezette az ÉM tervezési főosztályát, később a városrendezési főosztályt. 1949 okt.-ében cserélte fel az alkotói építészi pályát a pedagó­gus-tudóséval: a Bp.-i Műszaki Egy. épület­szerkezeti tanszékének lett tanszékvezető ta­nára. Itt tevékenykedett 1981. jún. 30-inyug­díjazásáig. 1953-tól 1958-igazÉpítészmérnö­ki Kar dékánj a, 1964-től 1967-ig tudományos rektorh., majd 1967-1972 között ismét a kar dékánja volt. 1971-ben kinevezték - tanszék­vezetői egy.-i tanári megbízásának fenntartá­sával - az újonnan alakult Épületek Szerkeze­tei és Berendezései Intézet ig.-jává. Oktatói tevékenysége mellett kimagasló tudományos munkát végzett: ő alapozta meg a hazai épü­letszerkezettant négykötetes, itthon és külföl­dön nagy elismerést aratott tankönyvével. Utolsó éveiben - munkatársaival együtt -nagy figyelemmel fordult a nagyipari jellegű építés tudományos problémái felé. Behatóan foglalkozott a tömeges építés elméleti kérdé­seivel, a szerkezeti rendszerek és az építési technológiák nyíltságának problémáival, a tervezési, gyártási és építési változatok elmé­leti alapkérdéseivel. Az MTA Építészettudo­mányi Bizottságának elnöke, a Magy. Építő­művészek Szövetségének alapító tagja volt. - F. m. Tetőfedések és fémlemezmunkák (I—III., Bp., 1952); Épületszerkezettan (I-IV., Bp., 1973-77); Az információ továbbítása és vétele az iparosított építésben. Bevezetés a vaktervezés el­méletébe (Párkányi Mihállyal, Bp., 1979); A falszerkezetek fejlődése (Zöld Andrással, Bp., 1981).-írod. N. n.: Dr. G. L. 1910-1981 (Jövő Mérnöke, 1981. nov. 21); N. n.: G. L. (BME Évk. 1981-82); Párkányi Mihály: G. L. (Magy. Építőművészet, 1982. 2. sz.);Csonka Pál: G. L. (Magy. Tud., 1982. 4. sz.). Gábor László (Bp., 1930. febr. 4-Bp., 1959. szept. 23.): munkaügyi osztályve­zető. Az 1956-os forradalom és szabadság­harcban való részvétele miatt kivégezték. — írod. Gosztonyi Péter: Föltámadott a ten­ger. .. 1956 (Bp., 1989); Halottaink 1956. II. (Bp., 1989). Gábor Pál (Bp., 1932. nov. 2.-Róma, Olaszo., 1987. okt. 22.): filmrendező, Balázs Béla-díjas (1972), SZOT-díjas (1970), érde­mes művész (1980). Pannonhalmán és Kalo­csán tanult. Gyári segédmunkás, 1951-től a szegedi József Attila, majd a bp.-i Eötvös Loránd Tudományegy. hallgatója. 1955-től Magyaróvárott gimn.-i tanár. 1956-tól 1961-ig a Színház-és Filmművészeti Főisk. hallga­tója a filmtanszakon. 1961-ben szerzett diplo­mát. Tagja volt a Balázs Béla Stúdiónak. 1961-től többek között Kósa Ferenc, Mészá­ros Márta, Szemes Mihály asszisztense. 1968-ban forgatta első játékfilmjét, a Tiltott terüle­tet. 1969-től a Színház- és Filmművészeti Fő­isk.-n Máriássy Félix tanársegédje, 1972-től a tanszék vezetője, az esti filmszínész osztály osztályfőnöke volt. 1977-ben lett docens. Rendezett két ízben színházban is. Dolgozott a Magy. Televízió számára. Világszerte is­mert az Angi Vera c., Vészi Endre regénye nyomán készült filmalkotása, melyben a sze­mélyi kultusz mechanizmusát, az emberi lé­lekre, jellemre kiható negatív hatását mutatta be drámai erővel. Olaszo.-ban az 1987-es filmünnepségek alkalmával szívroham kö­vetkeztében hunyt el. - I.f Prometheus (1962, rövid); Horizont (1971); Utazás Jakabbal (1972); Soós Imre (1974, rövid); A színész és a változó világ - Dómján Edit (1980, tv-film); Kettévált mennyezet (1981); Nyitott ház (1982, tv-film); Hosszú vágta (1983, amerikai—m.); Ember és árnyék (1985, tv-film); A menyasszony csodaszép (1986, olasz). - írod. Zsugán István: Egy vezeklés története (Filmvilág 1981. 5. sz.); Baló Júlia: Forgatás közben (Bp., 1983); Pörös Géza: G. P. (Bp., 1984); Kézdi Kovács Zsolt: Töredék egy filmrendezőről. G. P. ha­lálára (Filmvilág, 1987. 12. sz.). Gábor Péter (Földeák, i9i9.okt. 19.-Bp., I958.jún. 16.): gépmunkás, rokkantságij áru­iékos. Az 1956-os forradalom és szabadság­harcban való részvétele miatt kivégezték. — írod. Gosztonyi Péter: Föltámadott a ten­ger. .. 1956 (Bp., 1989); Halottaink 1956. II. (Bp.,1989). Gábor Zoltán (Hajdúbagos, 1937. ápr. 7.—Debrecen, 1980.jún. 17.):költő. Építésze­ti technikumban érettségizett 1955-ben. 1957-ig a szakmájában dolgozott, maj d köny­vesbolti eladó, később boltvezető lett Debre­cenben. Versei mellett esszéket is írt, helytör­téneti kutatással is foglalkozott. -F. m. Elkal­lódott ünnep (versek, Bp., 1971); Hajdúnánás30

Next