Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (Budapest, 1994)
R - Rácz Ilona - Rácz Lajos - Rácz Norbert - Rácz Pál - Rácz Kiss János
737 RáczKiss RáczIlona (Zombor, 1B97. szept. 3.-Bp., 1985. máj. 6.): népzenekutató, zenetanár. Zenei tanulmányait a bp.-i Zeneműv. Főisk.-n végezte Kodály Zoltán (1917-19) és Bartók Béla (1916-19) tanároknál, akiktől zeneszerzést, zeneelméletet, zongorát és m. népzenét tanult. 1921-ben kitüntetéses zongoratanán diplomát kapott. Evekig tanított a Bp. Székesfőv. Felsőbb Zeneisk.-ban; 1938-tól 1945-ig Bartók Béla közvetlen munkatársa volt a m. népdalok rendszerezésében az MTA-n, 1948-ban a Magy. Népzene Tára szerk.-ében végzett hasonló munkát Kodály Zoltán munkatársaként; 1953-tól az MTA Népzenekutató Csoport, majd a Zenetudományi Int. tudományosmunkatársavolt. Am. népzenerendszerezésében a Bartók-Kodály örökség folytatói és beteljesítői közétartozott. —M. Bartók Béla utolsó évei az MTA-n (Magy. Tudomány, 1961); Bartók Béla csíkmegyeipentatongyűjtése 1907-ben (Bp., 1972). Rácz Lajos (Endrőd, 1900. okt. 7.-Gyoma, 1983. febr. 8.): kisparaszt, kisgazdapárti politikus. Szülei uradalmi cselédek voltak, akik kivándoroltak Amerikába, majd hazatérve 7 hold földet vásároltak, s azon gazdálkodtak. Négy elemit végzett. Az I. világháborúban katona. Szülei földjét művelte, majd 193 5-ben - az országban egyedülálló módon - földművestársaival kézbevették báró Huszár István 1200 k. holdas póhalmi birtokát, amelyet 1938-ban 63-án - állami kölcsönnel - megvásároltak és felparcelláztak. A 20-as évek elején bekapcsolódott a helyi baloldali mozgalmakba, az SZDP-vel és a Kossuth Párttal volt kapcsolata. 1934-ben belépett Bajcsy-Zsilinszky Endre Nemzeti Radikális Pártjába, 1936-ban csatlakozott a Kisgazdapárthoz. 1941-től a párt orsz. vezetőségének tagja. 1944. márc. 20-án a csendőrség letartóztatta és Nagykanizsára internálta; onnan aug. végén szabadult. 1944. dec. 21-től azideiglenes nemzetgyűlés tagja. 1945. aug. 20-tól az FKgP Intéző Bizottságában foglalt helyet. 1945. nov. 4-től ngy.-i képviselő, 1946. máj. 16-án kinevezték az Orsz. Földbirtokrendező Tanácsba. 1946. szept. 7-től az FKgP PB tagja, a balszárnyhoz tartozott. 1947. febr.-ban a párt főtitkárát, Kovács Bélát helyettesítő négy politikus egyike; 1947. jún. 6-tóljún. 15-ig főtitkárh. 1948. ápr. 17-től a párt alelnöke. 1949. febr. l-jén lemondott mandátumáról, pártfunkcióiról, s hazament gazdálkodni. 1951-ben felajánlotta földjét az államnak. 1953-tól a Talajjavító Vállalat dolgozója, innen ment nyugdíjba 1968-ban. I956után-bár az októberi eseményekben nem vett részt - pár hétre internálták. 1968-tól 1972-ig a Hazafias Népfront Orsz. Tanácsának tagja. -F. m. Parasztsors, 1945-47 (Történelmi Szle, 1982. 2. sz.). - írod. Vida István: A Független Kisgazdapárt politikája 1944-1947 (Bp., 1976). Rácz Norbert (Jászapáti, 1933. okt. 8.-Bp., 1987. febr. 3.): prímás, zeneszerző. Zenei tanulmányait édesapja irányításá val végezte, s annak zenekarában volt másodprímás, majd 1951-től saját zenekarával muzsikált. Első nótáját 1943-ban szerezte, Marczali Frigyes 15 évvel később verset írt alá „Dankó Pista hegedűjén" címmel. Elete során kb. háromezer csárdást, hallgatót, verbunkost, nótát, dalokat Ady, Petőfi, József Attila verseire, sanzont, táncdalt, rapszódiát s más zenekari darabokat komponált. Nótaalbuma: Ifj. Rácz Norbert válogatott dalai I. 1981-benjelentmeg. Rácz Pál (Munkács, 1888. jan. 31.-Bp., 1984. aug. 15.): író, újságíró. Szatmárnémetibentanítóképzőtvégzett. 1907-től Beregszászon, Felsőbányán, Nagybegányban, majd Ungváron tanított. 1919-ben a csehszlovák hatóságok tanítói állásából elbocsátották. 1920-ban megalapította, és 1938-ig szerk. a Kárpátaljai Magyar Hírlapot, 1921-3 8-ban egyidejűleg a Prágai Magy Hírlap ruszinszkói szerk.-jevolt. 1938—44-ben Ungvm. és Ungvár tanfelügyelője. 1945-47-ben a miskolci, 1947-48-ban a bp. -i tankerületi főigazgatóság tisztviselője. 1948-ban nyugalomba vonult. Regényei a két világháború közötti csehszlovákiai m. irodalom figyelemre méltó alkotásai . Naturalista ábrázolásmóddal írt elbeszéléseiben főként a társadalom számkivetettjeinek életét mutatta be. 1945 után nem jelentek meg írásai. -F.m. Bereg vármegye földrajza és történelme (iskolai vezérkönyv, Beregszász, 1910); A rongyszedő (elb., Ungvár, i923);F»rcsa emberek (elb., Ungvár, 1924); A könyvnyitó asszony (r., Berlin, 1926); A szomorú ember (r., Kassa, 1928); A bányarém (r., Kolozsvár, 1933);Agép(r., Arad, 1933); Hangyaboly (r., Arad, 1934). Rácz Kiss János (Arad, 1919. nov. 20.-Bp., 1986. júl. 23.): hegedűművész. Zenei tanulmányait Aradon kezdte, majd a bp.-i Zeneműv. Főisk.-n folytatta Rados Dezső és Országh Tivadar (hegedű), Bartók Béla (zongora), Kodály Zoltán (népzene) és Szabolcsi Bence (zenetörténet) professzoroknál. Több szóló hangversenye volt a Zeneakadémia nagytermében, de egyaránt muzsikált jazzzenekarok szólistájaként s mint népizenekarok vezetője. Külföldön is vendégszerepelt szólistaként és zenekarral (az NSZK-ban, Ausztriában, Hollandiában, Franciao.-ban, Belgiumban, az NDK-ban, Lengyelo.-ban,