Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (Budapest, 1994)
R - Rosta Ferenc - Rosta László, Reiner - Rotman Miklós - Rott Andor - Rotter Lilian - Roubal Rezső
765 Roubal zője volt. - F. m. Kisnyomású rétegek átfúrásának kérdései (Bány. és Koh. L., 1957).-Irod. R. F. (Kőolaj és Földgáz, 1986). Rosta Ferenc (Buzsák, 1913. okt. 31.-Székesfehérvár, 1978. júl. 28.): fölszentelt püspök. A teológiát mint veszprémi egyházmegyés kispap Rómában a Gregoriánán végezte. 1939-ben Rómában pappá szentelték. 1941-ben Buzsákon és Zalabéren, 1942-ben Attalában káplán. 1943-ban Nagykanizsán hitoktató, 1944-ben Veszprémben teológiai tanár. 1949-ben a pápai Szent István-templomban, 1958-ban Fonóban, 1961-ben Bálványoson, 1971-ben Balatonszemesen plébános. 1975-tőlt., 1978-tól kinevezett kanonok, ápr. 5-től felszentel t garriánai püspök és székesfehérvári segédpüspök. — F. m. VI. Celestinpápa levelei (írta Papini Giovanni. Ford., Veszprém, 1943); Bibliafordításaijelentekmeg 1972-ben Bp.-en. Rosta László, Reiner (Miskolc, 1903. jan.Párizs, 1963): jogász. Kezdetben gépgyári tisztviselő, majd az autó és mezőgazdsági szakmában önálló kereskedő. 1942-43-ban Ukrajnában büntetőszázadban munkaszolgálatos. 1945. jan.-ban a Bp.-i Nemzeti Bizottság titkárságára került, sápr. i-jétőlmegbízást kapott a polgármesteri hivatal vezetésére. Még ugyanebben az évben a törvényhatósági elnöki hivatal vezetője, 1946-tól tanácsnok. 1945-1948-ban a Bp.-i Nemzeti Bizottság titkára, az Orsz. Nemzeti Bizottság ügyvezető titkára. Erdemeit Köztársasági Érdemrenddel ismerték el. 1948-tól külföldön élt. Rotman Miklós (Ungvár, 1915. márc. 9.-Ungvár, 1985. nov. 24.): jogász, történész, közíró, egyetemi tanár. Szülővárosa m. gimn.-ában érettségizett. A prágai Károly Egy.-en szerzettjogi doktorátust, megtanult csehül, németül, oroszul, később ukránul is. Egy.-i évei alatt belépett a Kommunisták Csehszlovákiai Pártjába, majd az első bécsi döntést követően a KMP-be. 1940-ben bebörtönözték. A német megszállást követően Auschwitzba, onnan a wüstergiersdorfi kényszermunkatáborba, majd Dachauba hurcolták. A tábor felszabadulása után tért haza. Kezdetben beregszászi párttitkár, az SZKP Kárpátontúli Területi Bizottságának munkatársa, maj d haláláig az Ungvári Állami Egy. tanszékvezető tanára. Kezdeményezője, támogatója volt a m. nemzetiségű lakosság művelődését, kulturális életét szolgáló szervezetek létrehozásának, többek között a Kárpáti Kiadónak, a József Attila Irodalmi Stúdiónak. Munkásmozgalmi és sajtótörténeti tanulmányokat írt, s monográfiát az egykori Kárpátaljai Munkás Újságról. Leggyakrabban a Kárpáti Igaz Szóban publikált.-F. m. Új ember születik (Ungvár, 1961); Fáklyavivők (Ungvár, 1972); Kik érted haltak. .. (Ungvár, 1982). — írod. Vadász Ferenc: Tenyérnyi ég (Bp., 1970); Balla László: R. M. 70. születésnapjára (Kárpáti Igaz Szó, 1985. márc. 6.). Rott Andor (Bp., 1897. jún. 14.-Antwerpen, 1981. jún. 25.): vegyészmérnök, feltaláló. Tanulmányait a bp.-i műegy.-en, majd azt a breslaui (Wroclaw) Technische Hochschuleben végezte. 1923-ban diplomázott. Az egy. után a bp.-i Continental Filmgyár mérnöke lett. A belga fotóanyaggyár tulajdonosának, Lieven Gevaert-nek a meghívása alapján 1926-tól 1962-ig a Gevaert-cég osztályvezetője volt. Legjelentősebb találmánya az 1939-ben szabadalmaztatott közvetlen pozitív fényképkészítés, amelyet a nemzetközileg elfogadott rövidítéssel DTR-nek neveznek (Diffusion Transfer Reversal). Ugyancsak Rott ötletéből alakult ki az amerikai E. H. Land „Polaroid" néven ismert, 1944-ben szabadalmaztatott ún. „rögtönfénykép" módszere is. -F. m. Un nouveauprincipedel'universion. L'inversion transfertpar diffusion (Science et Industrie Photograpiques, 1942); Photographic Silver Halide Diffusion Processes (Weyde, E. társszerzővel, London-New York, 1972). -írod. Vajda Pál: A DTReljárás (Fotó, 1975); Cassiers, P.: In Memóriám A. R. (Koninklijke Vlaamse Ingenieurs-Vereinigung, Antwerpen, 1981); Vajda Pál: A fotótechnika, a fotóoptika és a fotóvegyészet magyar úttörői (Technikatörténeti Szemle, XII. sz., 1980-81). Rotter Lilian (Bp., 1896. máj. 5.-Bp., 1981. máj. 20.): orvos, pszichoanalitikus. Egyetemista korában tagja a Galilei-körnek. Az 1930-as évektől Hermann Imre tanítványa, és egyik alapítója a bp.-i pszichoanalitikus iskolának. Főkéntapszichoszexuális fejlődéssel foglalkozott, valamint a női szexualitással és az anya—gyermek kapcsolattal. Aktív tagja volt a Magy. Pszichoanalitikai Egyesületnek ésanemzetközi pszichoanalitikus mozgalomnak is. 1945 után részt vett a főváros pszichohigiénés tanácsadó szolgálata szervezésében, majd évekig szakterületétől távol mint laboratóriumi orvos dolgozott. - F.m. A nőigenitalitás pszichológiájáról (in: Lélekelemzési tanulmányok Bp., 1., 1933); A gyermek lelkifejlődése (Bp., 1946). - írod. Nemes I.: R. L. (Magy. Pszichol. Szemle, 1981. 6. sz.); Harmat P.: Freud, Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis (Bern, 1986). Roubal Rezső (Bp., 1907. márc. 24.-Bp., 1985. dec. 9.): zenekari ütőhangszer művész.