Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (Budapest, 1994)
B - Borbély Ferenc - Borbély György - Borbély Gyula - Borbély Kamill József
117 Borbély jelentek meg. Több nagyobb műve kéziratban maradt. -F.m. Adalékok a székely népmesékgyűjtésének történetéhez (Székelykeresztúri Múzeum Emlékkönyve, Csíkszereda, 1974); Társadalmi mozgalmak a Székelyföldön 1562 után (Magyar Andrással, in: Székely felkelés 1595-1596). - írod. Szabó Gyula: Ismét búcsú ... (Utunk, 1980. 18. sz.); Balogh Dezső: Tanár volt, „nem középiskolás fokon" (Igazság, 1980. máj. 13.); Cseke Péter: Dr. B. K. (1931-1980) (Művelődés, 1980. 7. sz.). Borbély Ferenc (Hátszeg, 1900. júl. 11.-Zürich, Svájc, 1974. aug. 2.):orvos, toxikológus, egyetemi tanár. Orvosi tanulmányokat a bp.-i tudományegy. orvosi karán folytatott, ahol 1925-ben kapott oklevelet. Ezután a Korányi Sándor irányította belgyógyászati klinikán volt gyakorló orvos, majd az Orsz. Közegészségügyi Intézetben a munkaegészségügyi és toxikológiai laboratóriumban dolgozott. Főként a munkahelyi ártalmakból származó mérgezésekkel kapcsolatos betegségekkel foglalkozott. Az 1930-as évek végétől a Weiss Manfréd Gyár magánkórházának ig.-ja volt. 1945 után Svájcban telepedettle, azürichiegy. professzora lett. Elsősorban a mérgezések belgyógyászati következményeitkutatta. Nevéhez fűződik az orsz. toxikológiai kutatóközpont szervezése Svájc-ban. -F.m. Erkennungen und Behandlungen der Lösungsmittelvergiftungen (Zürich, 1946); Vergiftungen durch halogenierte Kohlenwasserstoffe (Berlin-München-Wien, 1961). Borbély György (Nagyvárad, 1923. okt. 4--Bp., 1983. aug. 24.): villamosmérnök, Allami díjas (1980). 1943-ban végzett a Katonai Műszaki Akad.-n. A Horthy hadseregből 1944-bendezertált, majd 1945-benazújonnan alakult néphadsereg tisztje lett. 1946-ban leszerelt és a Magyar Távirati Irodánál (MTI) helyezkedett el; 1946-57-ben technikus, 1957-66-ban osztályvezető, 1968-70-ben főosztályvezető, 1970-től haláláig műszaki ig. volt. Nevéhez fűződik a PIX+10 nevű átviteltechnikai berendezés kifejlesztése. E rendszert több európai hírügynökség is átvette. Borbély Gyula (Miskolc, 1930, márc. 2.—Bp., 1981. ápr. 29.): karmester, Liszt-díjas (1964), érdemes művész (1977). Abp.-iZeneműv. Főisk.-n 1948-53-ban Somogyi László növendéke volt. 1953-tól a bp.-i Áll. Operaházkorrepetitora, 1955-től karmestere. Opera- és hangverseny dirigensként a hazai pódiumokon kívül vendégszerepelt 1953-tól Ausztriában, Finno.-ban, Franciao.-ban, Lengyelo.-ban, Romániában és a SZU-ban. Hanglemezre vezényelte Szervánszky Endre Concertóját (József Attila emlékére), Fuvolaversenyét és Klarinétszerenádját. Borbély Kamill József (Győr, 1901. jan. 9.-Bp., 1975. ápr. 8.): bencés szerzetes, tanár. 1920-ban belépett a Szt. Benedek rendbe, 1926-ban pappá szentelték. 1926-28-ban gimn.-i tanár Kőszegen, 1928-29-ben Bp.en, 1929-36-ban Győrött, 1936-39-ben lelkész Balatonfüreden, 1939-40-ben h. fürdőig. Balatonfüreden. 1940-46-ban ismét gimn.-i tanár Bp.-en. 1946-ban a bp.-i egy.en pedagógiából doktorált. 1949-1958 között a pannonhalmi rendi főisk.-n a lélektan, logika, pedagógia és kozmológia tanára. 1958-tól nyugdíjazásáig (1964) a balatonfüredi fürdőkápolna lelkésze volt. Pedagógia (1953) c. jegyzetében Ottó Wilmann szellemében dolgozta ki nevelési rendszerét. Cikkei a Vigiliábanjelentek meg. — írod. B. K. (Szolgálat, 1975^; Szeghalmi Elemér: Az árnyéktalan ember (Új Ember, 1985. ápr. 14.). Bolmányi Ferenc Bónis György Bor Pál