Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (Budapest, 1994)
C - Csillag István - Csillik Bertalan, id. - Csinády István - Csippék János - Csiszár Lajos
Csillag 160 a Meditáció VI. nevet viselő neoavantgárd művészcsoportnak. - írod. Frank János: Cs. T.-nál(F.J.:Szórabírtműtermek, Bp., 1975); HajduIstván: Cs. T. (Bp., 1979);Frankjános: Cs. T. halálára (Élet és írod., 1989. 16. sz.); Bánszky Pál: Cs. T. és a Tokaji alkotótelep (interjú, riporter Kerékgyártóistván, Kultúra és Közösség, 1990. 4. sz.); Kondrád György: Halotti beszéd Cs. T. szobrai és barátai között (Új Művészet, 1991. 2. sz.); Frank János beszéde Cs. T. síremlékének felavatásán (Élet és írod., 1992. 33. sz.). Csillag István (Bp., 1922. jan. 12.-Bp., 1978. dec. 10.): újságíró, író. Az Orsz. Színészegyesület Színiisk.-jának elvégzése után, 1942-ben munkaszolgálatra vitték. 1945-ben rövid időre a Szegedi Színházhoz szerződött. 1947-ben Bp.-en beiratkozott az egy. orvosi karára, de tanulmányait 1948-ban megszakítva a Magy. Rádióhoz szerződött sportriporternek. Itt dolgozott 1952-ig. 1953-1958 között a Béke és Szabadság, a Hétfői Hírlap, a Magyar Hírlap munkatársa volt, de továbbra is gyakran szólalt meg a Rádióban. 1958-60-ban sajtó-propaganda főelőadó volt az Orsz. Erdészeti Főigazgatóságnál. 1960-tól mint a Magyar Nemzet szerkesztőségének tagja, a belpolitikától, a kultúrától a sportig sok témakörben írt cikkeket, riportokat. Újságírói portrésorozata a televízió műsorán szerepelt (Ólombetűs vallomások). 1973-ban a Hungária nevű tengerjáró hajón világkörüli utat tett, élményeit könyvben örökítette meg. — M. Amunkahősei(cikk-sorozat,Bp., 1951,1952); Colombótól Rotterdamig a Hungárián (Bp., 1978). Csillik Bertalan, id. (Tiszanána, 1889. dec. 28.—Szeged, 1978. jan. 2.): könyvtáros, irodalomtörténész. Egy.-i tanulmányait a sárospataki Jogakad.-n kezdte (1909-1913), majd a kolozsvári tudományegy.-en folytatta (1915-1917). Szegeden 1922-ben doktorált, 1937-ben magántanári vizsgát tett a bp.-i tudományegy.-en. 1921-ig a kolozsvári tudományegy.-en, 1944-ig a szegedi tudományegy.-en volt könyvtártiszt, majd az utóbbi helyen 1951-ig, nyugdíjazásáig könyvtárig. Az újperzsa irodalomtörténet és az összehasonlító nyelvészet kiemelkedő kutatója volt. Firdauszi, Omar Hajjám, Háfiz életművének kutatása mellett az ősmagyar nyelvrokonság kérdéseit (vogul, osztják, cseremisz, mordvin nyelv) s a m. rovásírást vizsgálta. Több alapvető irodalomtörténeti, nyelvészeti, kultúrtörténeti (pl. Erdély gótikájáról szóló) szakcikk szerzője. — F. m. Omár Khájjám Rubáijjátjának kisebb kéziratai a párisi Bibliothéque Nationale-ban (Szeged, 1933); Umar-i-Khájjám Rubáijjátjának nagy kéziratai a párisi Bibliothéque Nationale-ban (1. köt., London-Szeged, 1934); The real Omar Khayyám (Acta Orient. Hung., 1960. 10.); Omar Khayyám miscellanea (ActaOrient. Hung., 1960. 11.). Csinády István (Bp., 1927. febr. 9_-Bp., 1981. márc. 17.): díszlettervező, Jászai-díjas (1959). 1949-ben szerzett diplomát a Színház-és Filmművészeti Főiskolán. A Hunnia filmgyárban (1949-52), majd 1952-től a győri színháznál volt tervező. Itt különösen a Shakespeare darabokhoz készült díszleteivel tűnt ki. 1965-től a Fővárosi Operettszínház, 1973-tól haláláig a József Attila Színház tagja volt. Nagy sikere volt Fejes Endre Rozsdatemető c. darabjához készített díszletének. F. tervezései: Shakespeare: Othello; Kohout: Ilyen nagy szerelem; Visnyevszkij: Optimista tragédia; Bernstein: West Side Story; Leigh-Wassermann-Dario: La Mancha lovagja. — írod. Elhunyt Cs. I. díszlettervező (Népszabadság, 1981. márc. 18.). Csippék János (Nagytapolcsány, 1845 —Bp., 1916. okt. 8.): gyógyszerész, gyógyszerészettörténész. A pesti tudományegy.-en 1867-ben szerzett gyógyszerészi oklevelet. Szentkereszten (Bars vm.), majd 1876-tól Nagytapolcsányban (Nyitra vm.) gyógyszerész, i905-tőlBp.-ena„SzentCsalád" gyógyszertár tulaj donosa. -1897 és 1908 között több gyógyszerészettörténeti publikációja jelent meg a felvidéki gyógyszerészet történetéről, Besztercebánya XVII. századi és a szerzetesrendek XVIII. századi gyógyszertárairól a Gyógyszerészeti Hetilapban, a Gyógyszerészi Közlönyben, a Gyógyszerészi Értesítőben és a Gyógyszerészek Lapjában. A Felvidéki olejkárokról (házaló gyógyszerárusokról) és a sáfrányosokról szóló néprajzi tárgyú dolgozatait az MNM Néprajzi Osztályának Értesítőjében tette közzé 1907-10 között. -Nekr. Cs. J. (Gyógyszerészi Közlöny, 1916). Csiszár Lajos (Marosvásárhely, 1876. febr. 5.-Marosvásárhely, 1963. okt. 20.):romániai magyar építész, publicista. Középisk. tanulmányait Marosvásárhelyen végezte, majd Bp.-enjárt felső ipariskolába. Itt szerzett építőmesteri képesítést. Párizsban az École des Beaux-Arts építészeti osztályán folytatta tanulmányait, ahová a marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamara ösztöndíjával jutott ki. Hazatérve építészként dolgozott. Tervei szerint épült Marosvásárhely számos középülete és a sárombereki Teleki-kastély új szárnya. 1906-08-ban a Székely Iparos c. lap főszerk.-je volt. A Vásárhelyi Napló, az Erdélyi Iparosok Lapja és a Magyar Kisebbség c. lap munkatársaként tevékenykedett a két világ-