Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (Budapest, 1994)
C - Csuka Zoltán
IŐ7 Csuka ben alkalmazták. A Matyó Népművészeti Szövetkezet alapító tagja volt lányaival, Patakijózsefnével és Bótajózsefnével együtt, akik örökölték kiváló rajztehetségét. 1954-ben lett népi iparművész, 1962-ben a Népművészet Mestere. Csuka Zoltán (Zichyfalva, 1901. szept. 22.-Érd, 1984. márc. 23.): költő, műfordító, József Attila-díjas (1965). 1906-tól Szabadkán élt, 1915-ben került családjával Pécsre. Gimn.-i tanulmányait Pécsett végezte, itt indultírói, szerkesztői pályája, 1919-ben a Diák, 1920-ban a Krónika c. lapot szerk. 1920-banjelent meg első verseskötete (Mese az Orgonakirályfiról). Mikor Horthy Miklós csapatai bevonultak Pécsre, a jugoszláviai Vajdaságba emigrált. Újvidéken fakereskedésben dolgozott, majd konzervgyári munkás volt. 1922-ben került a Vajdaság c. napilaphoz, ezzel egyidőben megindította az Ut c. aktivista folyóiratot. Az 1920-as évek végén a vajdasági m. szépirodalom szervezésébe fogott. Folyóiratszerkesztéseivel a vajdasági m. írók felnevelésén munkálkodott: Vajdasági írás (Szenteleky Kornéllal, 1928-29), Képes Vasárnap (1929-1930). Megalapította Szenteleky Kornéllal a Kalangya c. folyóiratot 1931-ben, mely a két világháború közötti jugoszláviai m. irodalom legfontosabb orgánuma volt. Vajdasági Galéria néven Balázs G. Árpád festővel kiállításokat és előadásokat szervezett. 193 3. aug. -ban tért vissza Mo.-ra és Érden telepedett le. Megindította a Láthatár c. folyóiratot, szerk. megszűnéséig (1944 ősze). Jugoslavensko-Madarska Revija néven negyedéves délszláv-m. tudományos folyóiratot hozott létre (1940, Bp.-Belgrád), első számábanjelent meg Németh László Híd a Dráván c. esszéje. 1945-től szerb, horvát, szlovén regényeket fordított. 1950-től 1955-igaRajk-per kapcsán koholt vádak miatt börtönbüntetést szenvedett. Rehabilitálása után (1955) munkásságát költészetének és ajugoszláviai irodalom közvetítésének szentelte. A jugoszláv népek irodalmának története c. kézikönyvében hazánkban első ízben tekintette át a szerb, a horvát, a szlovén irodalom fejlődését az V-VI. századtól 1945-ig (Bp., 1962). Életéhez nyújt ismeretet: „ ... Mert vén Szabadka áldalak...". Emlékezés életem korszakára (Szabadka, 1971); Eletem tanulsága (Budapest, 1978. 11. sz.); Pécs fölött csillag. Önéletrajzi jegyzetek (Üzenet, 1984. 5-6. sz.). 1976-ban portréfilm készült róla. A Fordítók Nemzetközi Szövetségének díjával (1977), aMatica Srpskaemlékérmével (1981) tüntették ki. 1976-ban könyvtárának felajánlásával alapította meg Érden ajószomszédság Könyvtárat. —M. Mindent legyűrő fiatalság (versek, Szenteleky Kornél bevezetőjével, Novi Sad, 1931); Tűzharang (versek, Novi Sad, 1933); Életív (versek, Juhász Géza bevezetőjével, Debrecen, 1936); Sötét idők árnyékában (versek, Bp., 1939); Buzgó kiáltás (vál. versek, Benedek Marcell előszavával, Bp., 1957); Előretolt állásban (versek, Juhász Géza előszavával, Újvidék, 1966); A szentendrei rebellis. Jakov Ignjatovic életrajza (Bp., 1969); Ellentmondás a halálnak (versek, Bp., 1971); Csillagpor. Jugoszláv lírai antológia — műfordításai (Bp., 1971); Poezia (vál. versek, Zagreb, 1975); Az idő mérlegén (versek, Czine Mihály előszavával, Bp., 1977); Bizonyságul (versek, Bp., 1983). — írod. Varga Domokos: Beszélgetés Cs. Z.-nal (Látogatóban, Bp., 1971); Bertha Bulcsu: Interjú Cs. Z.-nal (írók műhelyében, Bp., 1973); Jószomszédság. Kelényi István inteijúja (Üzenet, 1976. 9. sz.); Szirmai Károly: Cs. Z. köl-Csuka Zoltán Csonka Pál