Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (Budapest, 1994)

C - Czeizing Lajos - Czermann Lajos - Cziffra Géza - Cziffrik Lajos - Czifranics Mihály - Czimmer Tibor - Cziráki Géza László - Czobor Ágnes

Czeizing 172 (Hauptmann: A bunda); Orvos (Shakespeare: Macbeth); Fidelio (Dóczy Lajos: A csók); Vin­centino (Shakespeare: A makrancos hölgy); Zemljanyika (Gogol: Revizor); Dr. Váradi Endre (Karinthy Ferenc: Házszentelő); Lord Caversham (Wilde: Eszményi férj); Gutherzdr. (Németh László: Széchenyi); Frascatti (Kál­mán Imre: Montmartrei-ibolya); Tanító (Mó­ricz Zsigmond: Kismadár); Szergej Kuzmics (Tolsztoj-Piscator: Háború és béke); Oscar Rose (Dürrenmatt: A fizikusok). - írod. Ba­logh Ödön: Színészélet (Napló, Veszprém, 1981. aug. 9.); (takács) Végszó (Népszava, 1984. júl. 6.); Tamás István: Halál jelmezben (Napló, Veszprém, 1984. júl. 9.). Czeizing Lajos (Bp., 1922. máj. 12.-Bp., 1985. szept. 13.): fotóillusztrátor, fotómű­vész, Balázs Béla-díjas (1977), érdemes mű­vész (1981). 12 éves kora óta fényképezett szenvedélyből. Textiltechnológusiszakmáját felhagyva a fényképezést választotta hivatá­sul. 1954-től a Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalat fotórészlegét vezette, 1974-től sza­badfoglalkozású fotóművész. Sok rangos dí­jat nyert hazai és nemzetközi kiállításokon, pályázatokon. Művészi munkásságát a Nem­zetközi Fotóművész Szövetség EFIAP kitün­tetéssel ismerte el. A kortárs fotóművészek él­gárdájához tartozott. Alapító és több évtize­den át elnökségi tagja volt a Magy. Fotómű­vészek Szövetségének. - Kiállításai: Gyűjte­ményeskiállítás (Bp., 1968, 1979, 1984), Du­namenti tájak (Miskolc, 1977). — F. m. Művé­szek (Bp., 1963); Budapesti éjszakák (Bp., 1966); Budapesti panorámák (Bp., 1970); Bu­dapest egy építész szemével (Bp., 1971); A Fe­kete erdőtől a Fekete-tengerig (Bp., 1975); Ma­gyar tájak (Bp., 1977); Szép magyar városok (Bp., 1978); Spanyolországi mozaikok (Bp., 1979)­Czermann Lajos (Bp., 1926. dec. 16.­Bp., l 959- márc. 28.): szállítómunkás. Az 1956-os forradalom és szabadságharcban való részvétele miatt kivégezték. — írod. Gosztonyi Péter: Föltámadott a-.tenger... 1956 (Bp., 1989);Halottaink 1956. II. (Bp., 1989). Cziffra Géza (Arad, 1900. szept. I9.-Dies­sen, NSZK, 1989. ápr. 28.): filmrendező, köl­tő, író. A nagyváradi hadapródiskola diákja első verseskötetét (Ketten vagyunk csak, Arad, 1918) Ady Endrének aj ánlotta. Bp. -re költöz­ve a húszas évek elején új ságíró, Deésy Alfréd rendező munkatársa (feliratíró, asszisztens). Baráti köréhez tartozott József Attila. 1923-ban Bécsben élt, Richárd Eichberg, Jacques Feyder, Friedrich Zelnick rendezők asszisz­tense, Kertész Mihály, Korda Sándor második segédrendezője volt. A Diogenes c. emigráns folyóirat alkotó körének tagjai közé tartozott. 1924-ben egy bábfilmmel mutatkozott be mint rendező. 1927-ben filmdramaturg. Ha­zatérése után 193 3-1936-ban Mo.-on rende­ző-forgatókönyvíró. 1936-ban végleg Né­meto.-ban telepedett le. Mo.-on készült: Ez a villa eladó (1935); Szent Péter esernyője (1935) c. filmje. 1985-ben Szövetségi Filmdíjat ka­pott. Cziffrik Lajos (Mosonmagyaróvár, 1914. aug. io.-Győr, 1958. jan. 15.): tehenész. Az 1956-os forradalom és szabadságharcban való részvétele miatt kivégezték. - írod. Gosztonyi Péter: Föltámadott a tenger... 1956 (Bp., 1989); Halottaink 1956. II. (Bp., 1989). Czifranics Mihály (Ibrány, 1895. szept. 4.—Ibrány, 1984. szept. 17.): földműves, Kos­suth-dijas (1948). 1945-ben az ibrányi föld­művesszövetkezet alapító tagja. 1949-ig párt­munkás. 1949-54-ben a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács előadója. 1954-től nyugalom­ba vonulásáig (1971) az ibrányi termelőszö­vetkezet tagja. A Kossuth-díj arany fokozatát - Cseke Bálinttal, Géczi Gyulával, Németh Sándorral, Tar Imrével megosztva-a szövet­kezet létrehozásáért és sikeres tevékenységé­ért kapta. Czimmer Tibor (Bp., 1923. okt. 7_-Bp., 1957. nov. 29): bányász. Az 1956-os forrada­lom és szabadságharcban való részvétele miatt kivégezték. - írod. Gosztonyi Péter: Föltáma­dott a tenger... 1956 (Bp., 1989); Halottaink 1956. II. (Bp., 1989). Cziráki Géza László (Hegyeshalom, 1915. aug. 28.-Győr, 1981. júl. 10.): bencés szerze­tes, tanár. Az Eötvös Kollégiumban kezdte egy.-i tanulmányait, de még a szakvizsga előtt belépett a bencés rendbe. Teológiai tanulmá­nyait a Pannonhalmi Tanárképző Főisk.-n végezte, 1952-ben szentelték pappá. A Pan­nonhalmi Bencés Gimn. -ban kezdett tanítani, közben letette utolsó pedagógiai vizsgáit a bölcsészettudományi karon, nevelőtanári és m. szakos tanári végzettséget szerzett. Szak­dolgozatát L'histoire littéraire des Bénédictins („A Benedek rendiek irodalomtörténete") c. írta. 1966-tól haláláig a Czuczor Gergely Ben­cés Gimn.-ban tanított. A Látogatás a taizéi kö­zösségben (Vigilia, 1964. 4. sz.) c. írásában az elsők között mutatta be a taizéi ökumenikus közösséget. Dolgozataiban a béke és a keresz­ténység szociális kérdéseivel is foglalkozott. - M. A nagaszaki harangok (Vigilia, 1965. 8. sz.); A Rerum novarutn előestéjén (Vigilia, 1981. 6. sz.). Czobor Ágnes (Bp., 1914. máj. 13.-Bp., 1987. jan. 21.): művészettörténész, Katonajc­nő író felesége. A Pázmány Péter Tudomány-

Next