Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (Budapest, 1994)
A - Ábrahám József - Ábrányiné Katona Clementina - Ács Ilona, Zimmermann - Ács József - Ács Kató - Ács Lajos
Ábrahám 4 graphy of sensory nerve endings (Bp., 1981). -írod. SzentágothaiJános: Á. A. (Magy. Tudomány, 1989. 7-8. sz.); Életem és tudományos tevékenységem (Vekerdi László interjúja Á. A.-sal, Tiszatáj, 1984. 6. sz.). ÁbrahámJózsef(Bp., 1924. dec. 20.-Bp., 1958. jún. 11.): szerszámkészítő. Az 1956-os forradalom és szabadságharcban való részvétele miatt kivégezték. -írod. GosztonyiPéter: Föltámadott a tenger... 1956 (Bp., 1989); Halottaink 1956. II. (Bp., 1989). Ábrányiné Katona Clementina (Apa, 1856. nov. 29.-Bp., 1932. júl. 6.): író, publicista, Kölcsey Antónia leánya, id. Ábrányi Kornél zenetudós felesége. Tárcái, zenekritikái, tudósításai jelentek meg a Fővárosi Lapok, a Magyar Hírlap, a Pesti Napló, a Hazánk, a Nemzeti Újság és más lapokhasábjain. AMagyarország c. lapnál belső munkatársként dolgozott. -F. m. Földön ésföldfelett (Bp., 1896); Sok mindenről (Bp., 1898); Két pálya (Bp., 1902); Négy lírikus és egyebek (Bp., 1909). Ács György (Tápé, 1887-Tápé, 1968): népitáncos, a népművészet mestere (1954). Tánckincsünk régi rétegének egyik legfontosabb típuscsaládját, az ún. ugrós-legényes táncokat az Alföld K-i, DK-i részén többnyire az oláhos képviseli. Legszebb, legépebb változatai a tápéi művészházaspár, ~ és felesége, Molnár Mária előadása nyomán ismertek. Hosszú évek során népi együttesi és egyéni szereplésük alkalmával a régi tápéi tánchagyományok két legjellemzőbb és leggazdagabb típusát fűzte össze, minden előadás alkalmával újraalkotott, rögtönzött kompozícióba: a régi stílusú oláhost és újabb táncaink reprezentánsát, a friss csárdást. Táncai: oláhos, kezdő férfitánc (verbunk, lassús és frisses), az MTA Filmtárában találhatók. Ács Ilona, Zimmermann(Bp., 1920. ápr. 18. -Bp., 1976. nov. 2): úszó, tisztviselő. 1934-től 1938-ig a Bp. Sport Egyesület, 1939-től 1940-ig a MAC (Magy. Atlétikai Club) úszója. 1936-ban az olimpiai 4. helyezett 4X100 m-es gyorsúszóváltó tagja. 1938-bana ioomes gyorsúszásban 5. helyezett. 1936-tól 1940-ig tizenkét egyéni és két váltóbajnokságot szerzett (100 m gyors, 1936, 1938, 1940, 200 m gyors, 1938, 1940, 400 m gyors, 1938, 1939. I 940> 100 m hát, 1938, 150 m vegyes, 1937, 200 m vegyes, 1938, 1939, 4X100 m-es gyorsváltó, 1936,1937). 1935-től 193 8-ig hatszoros válogatott. 1982-ben posztumusz kapta meg a Mo. örökös úszóbajnoka címet. Ács József (Topolya, 1914. nov. 14.-Újvidék, 1990. márc. 28.): jugoszláviai magyar festő. Szabadkán végzett gimn. tanulmányai után a belgrádi Királyi Művészeti Isk. hallgatója lett, 1937-től a Művészeti Akad.-n tanult tovább Milo Milunovics vezetésével, akitől avantgárd törekvéseihez segítséget kapott. 193 8-ban Szabadkán mutatkozott be képeivel először a Híd c. folyóirat körül csoportosuló képzőművészek társaságában. 1941-ben megszerzett diplomájával rajztanár lett, Topolyán, Zentán és Újvidéken működött. Közben részt vett zentai, topolyai, becsei művészeti alkotó táborok szervezésében. 1956-tól az Újvidéken megjelenő Magyar Szó művészeti kritikusa; nevéhez fűződik a lap rendszeres rovata: a Képzőművészeti levelező iskola. Életművéért 1989-ben a Vajdaság tartományi Állami Díjával, 1989-ben Vuk-díjjal tüntették ki. Retrospektív tárlatát 1986-ban rendezte meg az újvidéki Modern Művészetek Galériája. —F. m. Mechanikaafehérmezőben (1962); Forgás egy helyben (1963); Kör, négyzet és a kettő között (1969). - írod. Szombathy Bálint: Folyamatos megújulás. Á. J. pályájának ötven esztendeje (Művészet, 1990. 1. sz.); In memóriámÁ.j. (Bányaijános, BelaDuránci, Szombathy Bálint, Tolnai Ottó írásai, Híd, 1990. 4. sz.). Ács Kató (Bp., 1917. szept. 9.-Bp., 1989. dec. 7.): író. Első írása 1936-ban jelent meg Kassák Lajos Munka c. folyóiratában. 1937-ben nyertese volt egy nemzetközi mesepályázatnak. Meséit közölte a Népszava, a Nőmunkás, a Gyermekbarát. Novellái Körmendi Márta névenjelentek meg. 1945-48-ban az SZDP kultúrosztályán dolgozott. 1950-től 1977-ig a Magyar Rádió munkatársa volt, a Miska bácsi levelesládája c. műsor szerk.-je. Kőbányai gyerekekc. ifjúsági regényével (1950) első díjat nyert a SZOT József Attila pályázatán. 1948 centenáriumán Major Ervinnel együtt készített ifjúsági darabokat és állított össze anyagot gyermekműsorokhoz. Több bábjátékát vitték színre, az elsőt (Egérút) a Mesebarlangban játszották (1950). Meséi jelentek meg a Mesélő kert (1972) és a Csupa új mese (1974) c. mesegyűjteményekben. Mártonka vasárnapja (Egy faramuci nap története) c. játékát bemutatta a Győri Kisfaludy Színház (1974). -F.m. Az élő szoba meséi (Bp., 1946); Népek hajnalcsillaga (Újpest, 1948); Márciusi ifjúság (gyermekműsor, színművek, Újpest, 1948); Vadrózsa vagy galagonya (ifj. r., Bp., 1951); Győztek a Barótftúk (i§. r., Bp., 1952); Jutka és a bábszínház (elb., Bp., 1960); Szervusztok hajnalkák (mesék, Bp., 1960); Orbán és Petronelka (gyermekr., Bp., 1968); Bendegúz, a kölyöktigris és más történetek (Bp., 1974). - írod. H. M. (Hary Márta): Á. K. (Népszava, 1965. júl. 3.). Ács Lajos (Komárom, 1938. jún. 21.-Bp., 1959. szept. 8.): sorállományú katona, hon-